Menü

A szoláriumozás hatása a bőrre

A szoláriumozók többsége nincs tisztában az UV-A sugárzás, vagyis a szoláriumozás hatásaival. Sokan azért szoláriumoznak, mert az ózonlyuk növekedése miatt félelmükben mesterséges fénnyel akarják pótolni a vágyott napsugarakat. Mások a barna bőrszínért süttetik magukat, akadnak, akik a pattanásokra, pikkelysömörre remélnek gyógyulást. Még mindig sokakban él az tévhit, hogy a szoláriumozással elnyert barnaság véd a napfény káros hatásától.

Mi a különbség a napfény és a szolárium fénye között?

A szoláriumok csaknem kizárólag UV-A fényt sugároznak, de emellett 1-3%-ban UV-B fényt is sugároznak.

A rendszeresen szoláriumozók biztosan számíthatnak évek múltán jelentkező tünetekkel is:

• Korai öregedés: Az UV-A sugárzás - akár a napozás, akár a szoláriumozás révén - a bőr öregedésének közvetlen és legfőbb kiváltója. Az irhában megnő a szabad gyökök mennyisége, amely csökkenti a fibroblasztok kollagén és rugalmas rost képzését. Az UV-A sugárzás elnyelődik kollagén- és főként a rugalmas rostokban és azokat közvetlenül is károsítja. Az UV-A sugárzás a fokozott szabad gyök képzés révén közvetve károsítja a DNS-t, a lipideket és a fehérjéket. Már kis adagú UV-A sugárzás hatására is nő a kollagén lebontó enzimek mennyisége és aktivitása, ezáltal az irhában a kollagén I és III mennyisége is csökken és szabálytalanná válik a struktúrája. A károsodott kollagén tovább csökkenti a kollagén termelést. Az UV-A sugárzást a rugalmas rostok elnyelik, mennyiségük csökken és összecsapzódnak.

• A daganatképződés elősegítése: Az UV-A sugárzás elősegíti az UV-B sugárzás bőrrákot előidéző hatását. Emellett önmagában is van DNS károsító és így rákkeltő hatása.

A rendszeres szoláriumozás számos következménnyel jár:

• hajszálerek jelennek meg

• a bőr vastagabb és lazább lesz

• szabálytalan pigmentfoltok jelennek meg

• ráncképződés a járomcsontokon, a száj környékén, a homlokon, az ajak elvékonyodása

• daganatmegelőző vörös, hámló foltok (aktinikus keratosis) kialakulása

• bőrdaganatok (spinalioma, basalioma) megjelenése

• pigmentált anyajegyek megváltozása

Kiemelten kerülendő a szoláriumozás:

• 16 éves kor alatt,

• ha szeplősödére hajlamos,

• ha már előfordult, hogy súlyosan leégett,

• ha családtagjai közül valakinek volt már bőrrákja,

• fény okozta, vagy fény hatására súlyosbodó bőrgyulladása van,

• ha fényérzékenyítő gyógyszert ( vízhajtó, antibiotikum) szed.

Az UV-A sugárzás hatásai a bőrre

Az UV-A sugárzás a hámon keresztül bejut az irhába is. Nem okoz bőrpírt, a bőr gyors, de nem tartós lebarnulását idézi elő a feumelanin nevű pigment képzése révén. A feumelanin eloszlik a hámsejtekben és nem védi a sejtmagot, elnyeli ugyan az UV sugárzást, de közben sok szabad gyök képződik. Emiatt a szoláriumozással elnyert barnaság a közhiedelemmel szemben nem véd a napfény káros hatásától, sőt a bőr védtelenebb állapotban van, mint amikor valaki lassan, az időtartamot fokozatosan emelve napozik. Ekkor ugyanis az UV-B sugárzás hatására a valóban védő hatású eumelanin képződik.

Az UV-A sugárzás D-vitamin képző hatása gyenge, így emiatt sem érdemes szoláriumozni. A szoláriumozás során azonnali mellékhatások is felléphetnek: bőrbetegségek, foto-allergiás bőrreakció, viszketés. Hosszú idejű szoláriumozás gyulladáskeltő hatású, amely néhány nap után megjelenő bőrpírt jelent.

Szerző: Udvari Fanni

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?

Lúgosításra fel

Jön a jó idő, nem csak a kedvünknek kell jobbnak lennie, hanem a testünknek is ideje kiadni magából a káros anyagokat. Irány a lúgosítás!