Menü

Tokofóbia, a nőket érintő félelem

A terhesség és a gyermekszülés egy igen meghatározó esemény a nők életében, ami nem csak a jövővel kapcsolatban kelthet aggodalmat, hanem félhetnek a fájdalomtól, vagy egy rosszabb kimenetelű szüléstörténettől is. Az aggodalom természetes velejárója a babavárás időszakának, de ennek is van egy egészséges határa.

Nagyon kevesen hallottak még a tokofóbia jelenségéről, pedig nők sokasága szenved ettől. Sajnos még a mai napig sem foglalkozik az egészségügy kellőképpen ezzel a problémával, sokszor elkönyvelik hisztisségnek, vagy valótlan félelemnek, pedig igen is beszélni kell róla.

A tokofóbia a terhességtől és a szüléstől való félelmet jelenti és olyan súlyosan kórossá válhat, hogy a nők képesek mindent megtenni azért, hogy elkerüljék a teherbeesés lehetőségét. Itt nem arról van szó, hogy aki úgy dönt, védekezik a megtermékenyülés kikerüléséhez, hanem itt egy olyasfajta félelem uralkodik a várandósság és szülés miatt egy nőben, amit nem tud egyedül leküzdeni, pedig alapvetően nem biztos, bármi oka lenne rá.

Természetesen itt meg kell jegyezni azt is, hogy sok nőt ér nagymértékű megrázkódtatás egy szülés során, ami komoly, mély sebeket ejt testi- és lelkiállapotukon. Sokuk igen is szeretne gyermeket vállalni, és meg is történik a teherbeesés, de annyira félnek a szüléstől, hogy mindent elkövetnek azért, hogy ne kelljen hüvelyi úton világra hozni babájukat. Ez a fóbia jelentheti a baba vagy a nemiszervek sérülésétől, vagy a haláltól való félelmet is, és jellemzőbb azon nők körében, akik fiatalabbak és nem vállaltak még gyermeket. Általában megfigyelhető náluk, hogy terhesség előtt, vagy alatt depressziós állapotba kerülnek. Előidézheti például a rosszul végződő szülési történeketek beszámolóinak hallgatása, illetve már meglévő, más állapotokból adódó szorongás és depresszió is.

Két különböző típusa van, az elsődleges és másodlagos tokofóbia. Az primer, azaz elsődleges típusba sorolják azokat, akik még nem szültek. Nagyobb arányban fordul elő nemi erőszak áldozatainál és serdülőkorban is. A szekunder, vagyis másodlagos típusba pedig azon nőket sorolják, akik már átéltek egy, vagy több traumatikus szülést, terhesség megszakításon estek át, vagy halvaszülés áldozatai voltak. Tünetei lehetnek rémálmok, alvászavar, pánikrohamok, vagy a haláltól való félelemérzet is, de sokszor megfigyelhető a szexuális élettől való elhatárolódás is, mivel ezzel szeretnék elkerülni a nem kívánt teherbeesést.

Kezelésének mindig egyénre szabottan kell történnie, de létfontosságú lehet egy korai pszichológiai támogatás. Mindenképpen szakember segítsége szükséges e félelmek feldolgozásához. Segíthetjük a személyt egy megfelelő szülési terv kidolgozásával, mellyel egy biztonságérzetet adhatunk a baba és anya egészségének megóvásával. Kezelés hiányában ez a fóbia annyira erősödhet, hogy a nők a következő terhességek elkerülése érdekében minden eszközt bevethetnek, mely igen komoly pszichés elváltozásokhoz is vezethet.

A tokofóbia, vagyis a szüléstől való félelem egy egyáltalán nem elhanyagolható probléma a nők életében, melyre jelentős figyelmet kell fordítani. A legfontosabb, hogy megtaláljuk azt az orvost, védőnőt, dúlát, szülésznőt, vagy pszichológust, akinek munkája és segítsége által megteremthetjük a biztonságot adó környezetet.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.