Menü

A vérplazmaadás fontossága

A vérplazma a vérünk egyik alkotórésze, ami mindenki szervezetében jelen van, akinek keringése dolgozik. Fontos szerepe van az egészséges működésünk szempontjából.

A vérplazma egy sárgás színű folyadék, mely úgynevezett szuszpenzióban tartja a vérben található vérsejteket, ez a teljes vérmennyiségünk ötvenöt százalékát is kiteszi. Fő alkotóelmei a víz, a glükóz, véralvadási faktorok, fehérjék, szén-dioxid és hormonok. Fontos fehérjetartalék és például segít megvédeni testünket a különböző vérfertőzésektől.

Vérplazma adásával emberi életeket is menthetünk, de nem szabad összekeverni a véradással. A plazmavétel egy hónapban többször is megtehető, hiszen a vérplazma természetes úton 48 óránként újratermelődik a szervezetünkben. Ez nem jelenti azt, hogy kétnaponta mehetünk szipolyozásra, de sokkal többször használhatjuk testünk ezen alkotóelemét jótékony gyógymód használatára, mint egy teljes véradással. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a vérplazma nem tartalmaz A, vagy B antigént, ezért univerzális donornak is tartják. A vérplazma adás egy kulcsfontosságú dolog azon betegek kezelésében, akik hemofiliában szenvednek, őket hívjuk köznyelven vérzékeny betegeknek. Az ő szerveztük nem termel elég véralvadási faktort, vagyis nem alvad vérük elég gyorsan, így egy baleset, egy terhesség, vagy bármilyen vérzéssel járó élettani esemény súlyos következményekkel járhat. Ez egy genetikai öröklődő, egész életen át tartó, de folyamatos kezeléssel szinten tartható betegség. Kezelés hiányában a betegek izmai elsorvadnak, egy idő után mozgáskorlátozottá vagy mozgásképtelenné válnak.

Ki lehet donor?

Jól hangzik, hogy vérplazma adással segíthetünk, de sajnos nem mindenki felel meg a kritériumoknak. Donor csak 18. életévét betöltött, de 65 életévét még nem, 50 kg feletti testtömeggel rendelkező, egészséges felnőtt lehet. Plazmaadás előtt 4 hónapig nem lehet tetováltatni, testékszereket behelyeztetni, hiszen ezek gyulladást okoznak a testünkben. Némely gyógyszer szedése is befolyásolhatja donorrá válásunkat, de minden esetben egy megelőző orvosi vizsgálat zajlik, ahol alaposan ki is kérdeznek minket ez ügyben is.

Hogyan zajlik?

Először is a már említett szűrővizsgálatokon kell részt vennünk, ami egy vérvételt is magában foglal, hogy kiszűrjék az esetleges fertőzéseket, vírusokat. Ezt minden 15. plazmaadás alkalmával kötelező elvégezni. Testhőmérsékletet, vérnyomást, pulzust és testsúlyt mérnek, ez utóbbi azért fontos, mert ez határozza meg, hogy ki mennyi plazmát adhat. Maga a levétel egy infúzióval kezdődik, ami keresztül egy gépbe folyik a levett vér. Ez a gép leválasztja a plazmát, majd ugyanazon vénán visszavezetődik testünkbe a „maradék”, vagyis a vérlemezek, a vörös- és fehérvérsejtek. Az utolsó visszavezetésnél sóoldatot is kap a donor. AZ egész nagyjából fél-, háromnegyed óra, szóval nem kell megijedni tőle, ez idő alatt alhatunk, olvashatunk, filmet nézhetünk, amit a környezetünk lehetővé tesz.

Akinek van lehetősége, ne csak vért adjon, hanem vérplazmát is, hiszen életmentő gyógyszerek alkotóelemével járul hozzá a beteg emberek életének jobbé tételéhez.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.