A vérplazmaadás fontossága
- Dátum: 2022.10.14., 15:45
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- antigén, donor, fehérje, glükóz, hemofilia, izomsorvadás, keringés, mozgáskorlátozott, plazmaadás, vér, véralvadási faktor, vérplazma, vérzékenység
A vérplazma a vérünk egyik alkotórésze, ami mindenki szervezetében jelen van, akinek keringése dolgozik. Fontos szerepe van az egészséges működésünk szempontjából.
A vérplazma egy sárgás színű folyadék, mely úgynevezett szuszpenzióban tartja a vérben található vérsejteket, ez a teljes vérmennyiségünk ötvenöt százalékát is kiteszi. Fő alkotóelmei a víz, a glükóz, véralvadási faktorok, fehérjék, szén-dioxid és hormonok. Fontos fehérjetartalék és például segít megvédeni testünket a különböző vérfertőzésektől.

Vérplazma adásával emberi életeket is menthetünk, de nem szabad összekeverni a véradással. A plazmavétel egy hónapban többször is megtehető, hiszen a vérplazma természetes úton 48 óránként újratermelődik a szervezetünkben. Ez nem jelenti azt, hogy kétnaponta mehetünk szipolyozásra, de sokkal többször használhatjuk testünk ezen alkotóelemét jótékony gyógymód használatára, mint egy teljes véradással. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a vérplazma nem tartalmaz A, vagy B antigént, ezért univerzális donornak is tartják. A vérplazma adás egy kulcsfontosságú dolog azon betegek kezelésében, akik hemofiliában szenvednek, őket hívjuk köznyelven vérzékeny betegeknek. Az ő szerveztük nem termel elég véralvadási faktort, vagyis nem alvad vérük elég gyorsan, így egy baleset, egy terhesség, vagy bármilyen vérzéssel járó élettani esemény súlyos következményekkel járhat. Ez egy genetikai öröklődő, egész életen át tartó, de folyamatos kezeléssel szinten tartható betegség. Kezelés hiányában a betegek izmai elsorvadnak, egy idő után mozgáskorlátozottá vagy mozgásképtelenné válnak.
Ki lehet donor?

Jól hangzik, hogy vérplazma adással segíthetünk, de sajnos nem mindenki felel meg a kritériumoknak. Donor csak 18. életévét betöltött, de 65 életévét még nem, 50 kg feletti testtömeggel rendelkező, egészséges felnőtt lehet. Plazmaadás előtt 4 hónapig nem lehet tetováltatni, testékszereket behelyeztetni, hiszen ezek gyulladást okoznak a testünkben. Némely gyógyszer szedése is befolyásolhatja donorrá válásunkat, de minden esetben egy megelőző orvosi vizsgálat zajlik, ahol alaposan ki is kérdeznek minket ez ügyben is.
Hogyan zajlik?
Először is a már említett szűrővizsgálatokon kell részt vennünk, ami egy vérvételt is magában foglal, hogy kiszűrjék az esetleges fertőzéseket, vírusokat. Ezt minden 15. plazmaadás alkalmával kötelező elvégezni. Testhőmérsékletet, vérnyomást, pulzust és testsúlyt mérnek, ez utóbbi azért fontos, mert ez határozza meg, hogy ki mennyi plazmát adhat. Maga a levétel egy infúzióval kezdődik, ami keresztül egy gépbe folyik a levett vér. Ez a gép leválasztja a plazmát, majd ugyanazon vénán visszavezetődik testünkbe a „maradék”, vagyis a vérlemezek, a vörös- és fehérvérsejtek. Az utolsó visszavezetésnél sóoldatot is kap a donor. AZ egész nagyjából fél-, háromnegyed óra, szóval nem kell megijedni tőle, ez idő alatt alhatunk, olvashatunk, filmet nézhetünk, amit a környezetünk lehetővé tesz.
Akinek van lehetősége, ne csak vért adjon, hanem vérplazmát is, hiszen életmentő gyógyszerek alkotóelemével járul hozzá a beteg emberek életének jobbé tételéhez.
Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?
Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.
A héten ünnepeltük a csokoládé világnapját – ezért érdemes mértékkel fogyasztani
Július 7-én ünnepelték világszerte a csokoládé világnapját, amely remek alkalom arra, hogy ne csak az egyik legnépszerűbb édesség ízvilágát, hanem annak egészségre gyakorolt hatásait is közelebbről megismerjük.
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.