A vérplazmaadás fontossága
- Dátum: 2022.10.14., 15:45
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- antigén, donor, fehérje, glükóz, hemofilia, izomsorvadás, keringés, mozgáskorlátozott, plazmaadás, vér, véralvadási faktor, vérplazma, vérzékenység
A vérplazma a vérünk egyik alkotórésze, ami mindenki szervezetében jelen van, akinek keringése dolgozik. Fontos szerepe van az egészséges működésünk szempontjából.
A vérplazma egy sárgás színű folyadék, mely úgynevezett szuszpenzióban tartja a vérben található vérsejteket, ez a teljes vérmennyiségünk ötvenöt százalékát is kiteszi. Fő alkotóelmei a víz, a glükóz, véralvadási faktorok, fehérjék, szén-dioxid és hormonok. Fontos fehérjetartalék és például segít megvédeni testünket a különböző vérfertőzésektől.
Vérplazma adásával emberi életeket is menthetünk, de nem szabad összekeverni a véradással. A plazmavétel egy hónapban többször is megtehető, hiszen a vérplazma természetes úton 48 óránként újratermelődik a szervezetünkben. Ez nem jelenti azt, hogy kétnaponta mehetünk szipolyozásra, de sokkal többször használhatjuk testünk ezen alkotóelemét jótékony gyógymód használatára, mint egy teljes véradással. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a vérplazma nem tartalmaz A, vagy B antigént, ezért univerzális donornak is tartják. A vérplazma adás egy kulcsfontosságú dolog azon betegek kezelésében, akik hemofiliában szenvednek, őket hívjuk köznyelven vérzékeny betegeknek. Az ő szerveztük nem termel elég véralvadási faktort, vagyis nem alvad vérük elég gyorsan, így egy baleset, egy terhesség, vagy bármilyen vérzéssel járó élettani esemény súlyos következményekkel járhat. Ez egy genetikai öröklődő, egész életen át tartó, de folyamatos kezeléssel szinten tartható betegség. Kezelés hiányában a betegek izmai elsorvadnak, egy idő után mozgáskorlátozottá vagy mozgásképtelenné válnak.
Ki lehet donor?
Jól hangzik, hogy vérplazma adással segíthetünk, de sajnos nem mindenki felel meg a kritériumoknak. Donor csak 18. életévét betöltött, de 65 életévét még nem, 50 kg feletti testtömeggel rendelkező, egészséges felnőtt lehet. Plazmaadás előtt 4 hónapig nem lehet tetováltatni, testékszereket behelyeztetni, hiszen ezek gyulladást okoznak a testünkben. Némely gyógyszer szedése is befolyásolhatja donorrá válásunkat, de minden esetben egy megelőző orvosi vizsgálat zajlik, ahol alaposan ki is kérdeznek minket ez ügyben is.
Hogyan zajlik?
Először is a már említett szűrővizsgálatokon kell részt vennünk, ami egy vérvételt is magában foglal, hogy kiszűrjék az esetleges fertőzéseket, vírusokat. Ezt minden 15. plazmaadás alkalmával kötelező elvégezni. Testhőmérsékletet, vérnyomást, pulzust és testsúlyt mérnek, ez utóbbi azért fontos, mert ez határozza meg, hogy ki mennyi plazmát adhat. Maga a levétel egy infúzióval kezdődik, ami keresztül egy gépbe folyik a levett vér. Ez a gép leválasztja a plazmát, majd ugyanazon vénán visszavezetődik testünkbe a „maradék”, vagyis a vérlemezek, a vörös- és fehérvérsejtek. Az utolsó visszavezetésnél sóoldatot is kap a donor. AZ egész nagyjából fél-, háromnegyed óra, szóval nem kell megijedni tőle, ez idő alatt alhatunk, olvashatunk, filmet nézhetünk, amit a környezetünk lehetővé tesz.
Akinek van lehetősége, ne csak vért adjon, hanem vérplazmát is, hiszen életmentő gyógyszerek alkotóelemével járul hozzá a beteg emberek életének jobbé tételéhez.
A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.
Orrspray-függőség: láthatatlan csapda a mindennapokban

Az orrspray-k tömkelege az egyik leggyakrabban alkalmazott vény nélkül kapható készítmény. Sokan nyúlnak érte, amikor a nátha vagy az allergia miatt nem kapnak levegőt. Ám ami rövid távon enyhülést hoz, az tartósan használva komoly problémákat okozhat, ugyanis kialakulhat egyfajta addikció, amely sokkal alattomosabb jelenség, mint elsőre gondolnánk.
Mit jelent a hold légzés és mi a szerepe az elalvásban?

Az alvászavarok manapság népbetegséggé váltak: egyre többen küzdenek azzal, hogy hosszú percekig, sőt órákig forgolódnak az ágyban, mire végre sikerül elaludniuk. A stressz, a képernyők kék fénye, a felgyorsult életmód és a túl sok inger mind hozzájárul ahhoz, hogy este nehéz kikapcsolni.
Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.
Miért fontos a finommotorika fejlesztése gyerekkorban?

A finommotorika fejlesztése már a kisgyermekkorban kiemelt fontosságú, hiszen nemcsak a kézügyességet, hanem a koncentrációt, kreativitást és az iskolai készségeket is erősíti. A feladatos könyvek játékos módon támogatják az ujjak és a szem koordinációját, miközben a túlzott képernyőhasználat hátráltathatja ezt a fejlődést.