Menü

Jelek amik ételfüggőségre utalnak

A tudományos világban továbbra is vitatott az ételfüggőség, mint önálló betegség létezése, miközben világszerte aggodalomra ad okot az elhízás növekvő aránya, ami egyesek szerint kapcsolatban lehet az evési kényszer egyre gyakoribb előfordulásával.

A tanulmányok nagy része arról számol be, hogy bizonyos embereknél nagyobb esélyét látják annak, hogy az ételek fogyasztása kontrollálatlan mértékeket ölthet. Rájuk jellemzőek lehetnek azok a tünetek, kísérőjelenségek, amik nagyban hasonlítanak ahhoz a viselkedéshez, amik az élet más területein jelentkező függőséget jellemzik.

Az ételfüggőség, mint betegség létezését alátámasztó tényezők

kényszeres túlevés annak ellenére is, hogy nem érez éhséget az illető

magas zsír- és cukortartalmú ételek iránti vágy

van, akinek nehezére esik abbahagyni az evést

rendszeresen előfordulnak falási rohamok/normálistól eltérő étkezési szokások jelentkeznek

Az ízletes ételek ugyanazokat a részeket stimulálják az agyban, mint a kábítószerek fogyasztásakor a tiltott anyagok.

Azaz az ételek és a drogok olyan anyagok, hormonok felszabadulását eredményezi a szervezetben, mint például a dopamin, vagy endogén ópioidok (ilyen az endorfin). Ezek a jutalmazó rendszerünk részét képezik az agyunkban, így felelősek a vágy, az akaraterő, a motiváció kialakulásáért.

Másfelől az ételek gondolata, és nem pedig fogyasztása okozhat sok esetben ételfüggőséget, ami más hasonló betegségekre vonatkozóan is lényeges jellemző tünet lehet. Elméletben ez a viselkedés magyarázható az ösztönző érzékenyítés fogalmával, vagyis azzal, hogy az ember akarhat valamit, amit egyébként nem szeret, de annak alkalmazásával (jelen esetben megevésével) stimulálja az agyában lévő örömközpontokat. Például cukros ital fogyasztásakor magát az italt nem annyira szereti valaki, de a cukortartalma miatt megissza, hiszen így a cukortól felszabaduló dopamin miatt jó fogja magát érezni.

A fogyókúrás módszerek általában nem bizonyulnak sikeresnek, abbahagyásuk után a leadott kilók visszajöhetnek. Emellett sok diéta tilt is meghatározott ételeket, ami nem mindenképpen jár az ezek utáni vágyakozással vagy túlfogyasztással, de potenciális veszélye lehet annak, hogy ilyen magatartást vált ki valakinél.

Az elhízás egy összetett dolog, számos lehetséges kiváltó oka lehet. Ezeket a mögöttes problémákat nem lehet olyan diétákkal megoldani, melyek hirtelen fogyásokat eredményeznek, hiszen ezek nagy részénél a diéta abbahagyása utáni 5 éven belül a plusz kilók visszatérhetnek.

Eredményesebb megoldás lehet változtatni az életmódon, egészséges, változatos étrendet követni, mellette pedig odafigyelni, van-e valamilyen más, akár lelki, akár testi probléma a háttérben, amit a megfelelő szakember segítségével fel lehet deríteni.

A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?

A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.