Menü

Egész nap dúdolsz? – Dallamtapadásod van

Mindenkinél előfordul, hogy meghall egy dalt, ritmust, éneket, de akár egy jól elkészült reklámszöveget és beleköltözik az elméjébe, nem hagy nyugalmat, állandóan ott motoszkál, ezt hívjuk dallamtapadásnak. Nézzük, miről is van szó.

Sokan sokféle zenét kedvelünk, de vannak bizonyos dallamok, amiket valami oknál fogva az agyunk berögzít és jó ideig nem szabadulunk tőle, van úgy, hogy napokig sem. Lehet ez olyan is, amit amúgy egyáltalán nem kedvelünk és ez igen idegesítő lehet. A dallamtapadásért az úgynevezett akaratlan emlékezetünket okolhatjuk. A zenét nem csak a konkrét hangok miatt jegyezzük meg, hanem mert általában kötjük is valamihez, de ez sem feltétlen akaratlagos. Meglátunk egy sárga fagyisautót és azonnal mindannyiunkban előtör egy bizonyos zene, ugye? Ezeknek a típusú zenéknek pont az a lényege, hogy megragadjon, és azonnal arra asszociáljunk, amit ezzel üzenni szeretnének, vagyis példánk esetén továbbhaladva, közeledik a fagyink.

Az evolúció során nagyon nagy szerepe volt a hangoknak, mert az információt így tudták megjegyezni és átadni, amikor még nem alakult ki az írásképesség. Így az emberi agy fejlődése közben arra állt rá, hogy könnyen befogadja a dallamokat. Gondoljunk itt arra, amikor egy picike gyerek elkezdi hallgatni az általunk olvasott mesét, ezáltal nem csak tudást szerez, de képes lesz megtanulni hallás után beszélni. Ezért nagyon fontos, hogy a gyereke ne csak a tévé előtt ülve halljanak mesét, hanem tőlünk, szülőktől is.

Tudósok nagyon régóta foglalkoznak azzal, hogy a bizonyos hangok, ritmus, hogyan hat gondolkodó szervünkre. A pörgős zene, amire még mozogni is tudunk, az egyszerűen, mindenki számára megjegyezhető szöveg, vagy akár a sokszor egymás után ismétlődő ugyanolyan ritmus, mind olyan tulajdonságok, amik elősegítik a dallam megragadását. Azokat az embereket, akik szorongásra, kényszeres tevékenységek, mozgások végzésére hajlamosak, könnyebben ragadnak magukkal az ilyen berögződések, de például azoknak, akik egész nap zenével foglalkoznak, rögeszmévé is válhat egy-egy muzsika. A legnagyobb esélyünk akkor van egy erős dallam megakadására, ha éppen egy elgondolkodó, melankolikus hangulatban vagyunk, így agyunk befogadóbb a külső ingerekre, így a zenére is.

Mit lehet ez ellen tenni?

Az a rossz hírem van, hogy nem sokat. Hiába az ellenállás, akkor is elő-elő fog jönni. Segíthetünk azzal például, hogy elkezdünk egy egészen más műfajú zenét hallgatni, hátha felülírja az eredetit. A rágózás is segíthet, ennek félig fizikális oka van, mivel, ha egy zenét dúdolunk, énekelünk, szánk mozogni fog, viszont, ha rágót rágcsálunk, eltereljük figyelmünket erről a mozgásformáról. A legfontosabb viszont az, hogy próbáljunk nem rágörcsölni, minél jobban el akarjuk felejteni, annál jobban erősödik és idegeinkre megy az adott zene csengése fülünkben.

A dallamtapadás egy mindennapos jelenség az életünkben, az agyunk játéka velünk és minél erősebben szeretnénk tőle szabadulni, annál jobban incselkedik idegeinkkel. Nyugodtan dúdolgassunk vagy hallgassunk minél többféle melódiát és annál nagyobb esélyünk lesz egy bizonyos dallam megragadására.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.

Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.