Menü

A középső gyerek szindróma

Azokban a családokban, ahol legalább három gyerkőc van, ismerős lehet a kérdés, hogy a középső gyermek viselkedése a többiekéhez képest renitens, ennek a hátterében pedig egy a köztudatba is beivódott felismerés áll, a középső gyerek szindróma.

Sokszor, még többször említettem már, hogy három fiúgyermek anyukájaként írom cikkeimet, ami sokat nyom a latba a stílusom és a témáim körében. A legnagyobb épp 10, középső 5, és a legkisebb fiam 2 éves. Szerencsém van, mert mozaik családként élve is szeretik egymást a testvérek, de a középső mindig különcebb viselkedésű, mint a másik kettő. Ennek oka van, mégpedig az, hogy nem találja a helyét a gyerekek között.

A nagy már kiskamasz, a picike pedig még olyan kicsi, hogy szociálisan nem érett a közös játék megélésére. Ezzel a középső nem találja a partnert a játékhoz. Többnyire ebből fakadnak a viták, mivel képtelenek a közös játékra. Nem arról van szó, hogy nincs közös program, de nagyon nehéz megtalálni azt a közös pontot, amit mindenki élvez és nem lesz belőle valamilyen veszekedés.

Egy ismerősöm, aki szintén három gyermeket nevel, egyszer azt mondta a gyerekeire, hogy a legnagyobb első, minden figyelmet megkapott, a legkisebb még picik, így minden figyelem rá irányul, de a középső, na igen, ő a meg nem értett. Sokáig nem értettem, de most már teljesen átlátom a problémát. A középsőre jut a legkevesebb idő, energia, ez pedig kihatással van a lelkére, a viselkedésére és innentől az egész család életére is. Pedig ezt egy szülő sem szeretné így alakítani, sokunk minden erejükkel azon vannak, hogy mind a három, vagy több lurkó ugyanabban részesüljön, de ez nagyon nehéz.

Ez a dolog kihathat a gyermek későbbi személyiségére is, ebből alakulhatnak ki a figyelemért harcoló, megfelelési kényszerrel küzdő, szeretethiányos felnőtt emberekre jellemző viselkedésformák. Sokszor valóságos falat építenek maguk köré, hiszen már gyerekként is magányos elfoglaltságokat keres a már említett szülői figyelemhiány miatt, mert vele senki sem akar játszani.

A szülők rendszeresen olyan feladatokat szabnak ki rájuk, amik inkább a nagyobb tesó dolga lehetne, hiszen már őt is nagynak tekintik a legkisebb mellett, ez pedig nemhogy erősítené az önbizalmukat, hanem próbálják magukat kihúzni a felelősség alól. Sikerorientáltság jellemzi őket, amiből kialakulhat egy tanulási vágy, amivel kvázi fitogtathatja tudását egy kis elismerésért cserébe.

A szülők legfontosabb feladata az, hogy segítsen feloldani ezt a belső feszültséget, hogy a csemete ne zárkózzon magába, ne keresse a veszélyt, hogy ebben élje meg önmegvalósítási vágyát. Tudatosan oda kell figyelni arra, hogy vele is töltsünk közös időt, amikor tényleg csak vele vagyunk, ezzel erősítve, hogy nem szeretjük kevésbé, mint a többieket. Az elismerés, a testi közelség, mint ölelés, koncentrált figyelem, mind olyan dolgok, amikkel könnyíthetjük és súrlódásmentesebbé tehetjük a mindennapokat, de ügyelnünk kell arra, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára azzal, hogy túl engedékenyek vagyunk. Állítsunk fel szabályokat, de ne kössük ehhez szeretetünket, vagyis ne kelljen kiérdemelnie a gyermeknek a szülői szeretetet.

Középső gyermeknek nehéz lenni, kevés figyelem jut rá a családban, de kellő odafigyeléssel könnyebbé lehet tenni a mindennapokat, de mindig figyeljünk oda szülőként az intő jelekre, és egy biztos, nem vagyunk egyedül. Üdv, egy háromgyermekes anyuka.

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.