Menü

Honnan ered a közösségi hűtőszekrény projekt?

A community fridge mozgalom 2015-ben indult Németországban, majd jelent meg az Egyesült Királyságban. A törekvés fő célja, hogy közterületen elérhető hűtőket, fagyasztókat hozzanak létre, és tegyenek elérhetővé mindenki számára. Ezeket általában jótékonysági szervezetek, vagy egy-egy nagyáruház üzemelteti és tartja fenn, akik részt vesznek a projektben, és a fő cél a jótékonykodás, valamint a felesleges élelmiszerek megmentése.

Mi a mozgalom lényege?

A community fridge fő lényege, hogy mindenki ad, és elvesz valamennyit a nyilvánosan elérhető hűtőszekrényből, ezzel segítve másokat, és önmagát is. Elméletben a projekt úgy néz ki, hogy ha például valaki vásárol egy felesleges terméket, akkor otthagyja a közösségi helyen, és cserébe elvesz valamit (ha szeretne). A hűtők mellett persze találhatunk konzervet, tojást, befőttet, ami szintén szabadon vihető. A rászorulók támogatása mellett a fő cél, hogy csökkentsük az élelmiszerek pazarlását. Tehát akár bontott terméket is vihetünk – nyilvánvalóan normális keretek között –, például ha valami nem ízlett, csak ne dobjuk bele a szemetesbe. A mozgalom a COVID alatt felerősödött az USA-ban, ugyanis ez a módszer olyan vidéki helyeken, kisvárosokban is hasznos lehet, ahol nehezebb a hozzáférés az élelmiszerekhez nem feltétlenül anyagi, hanem infrastrukturális okok miatt.

A közösség része…

A közösségi hűtők ötlete arról is szól, hogy egy csoport részévé váljanak, összehozzanak embereket, beszédtémát teremtsenek egy-egy helyen belül, az offline, és az online térben egyaránt. Valamint egy-egy nyilvános helyen, de zárt térben lévő hűtőt dekorálnak, színesítik a körülötte lévő teret. Az önkénteskedés, adományozás, valamint az élelmiszerek megmentésének egy láthatatlan formája ez, ami összeköt embereket, akár civilként, vagy egy cég, szervezet tagjaként.

Miért nem működik a dolog Magyarországon?

Röviden véleményem szerint, amiatt, mert a magyarok túl zárkózottak az efféle élelmiszer cserékhez. Ha valaki létre is hoz egy ilyen helyet, mondjuk egy üzlet előterében, vagy akár egy bevásárlóközpontban akkor sem hall róla senki, szóval a marketing, szponzoráció része is hiányzik. Itthon egy ilyen projektnek nem lenne kultúrája, ha valaki élelmiszert cserél, akkor elcseréli ismeretségi körbe, barátokkal, vagy ha rászorulóknak ad valaki élelmiszert, akkor azt alapítványok, szervezetek, különböző ismert emberek adják. Egyszerűen a hétköznapi ember megveszi amire szüksége van, és nem vásárol, vagy készít élelmiszert pluszba, különösen nem annyit, hogy elvigye egy közösségi hűtőbe, hogy aztán mások használják.

Másrészt itthon kérdéses a fenntartás is, ha egy üzlet, bolt próbál meg egy nyilvánosan elérhető hűtőt kialakítani, akkor nyilván nem akar senki zűrös alakokat beengedni a boltjába. Holott a programnak valójában a fő lényege a rászorulók támogatása. Valamint törvényileg is problémába ütközik a dolog, ugyanis a közösségi hűtők adományozásnak számítanak, amit engedélyeztetni kell, például egy kisbolt esetén már maga az adminisztrációs folyamat is túl időigényes lenne.

Valamint az egész projekt elméletileg egy önműködő folyamatot követ, viszont a gyakorlatban szinte bizonyos, hogy csak úgy működőképes ha valaki utánatölti a dolgokat, és néha beletesz pluszba a hűtőbe. Ha például egy önkormányzat hoz létre egy helyet, akkor ott van a veszély, hogy valójában senki sem tartja fenn a hűtőt, egyéni szinten senki sem rak bele, igazából egész nap üresen áll, és szép lassan tönkremegy az idő elteltével.

Összességében a community fridge egy nemes gondolat, ami az adományozáson túl, az élelmiszer pazarlás megállításáról is szól. Külföldön lokális mértékben működik a folyamat, itthon viszont alig hallani róla, sőt még magyar nyelvű cikket sem látni a témáról. Viszont más országokban is szinte minden esetben kell egy külső kéz, aki többet ad be a közösbe, mint amennyit elvesz. Összességében pozitív visszajelzés lenne, ha itthon is hallanánk a mozgalomról, vagy esetleg valaki megpróbálná megvalósítani valamelyik nagyvárosban.

Te is a jobb oldaladon alszol el?

Sokan szinte mindig ugyanabban a testhelyzetben alszanak el. Van, aki a bal oldalára fordulva érzi magát a legkényelmesebben, mások a jobb oldalukra feküdve tudnak igazán ellazulni. Bár elsőre jelentéktelen szokásnak tűnhet, az alvási pozíciónk bizonyos esetekben az emésztésünkre, a légzésünkre és a refluxos panaszainkra is hatással lehet. De vajon tényleg egészségtelen a jobb oldalon alvás, és mindenkinek érdemes lenne áttérnie a bal oldalára?

Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?

Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?

Kozmetikumok a fürdőszobából: ezekre az összetevőkre érdemes odafigyelni, mert irritációt és allergiát is okozhatnak

A mindennapi szépségápolás része a különböző krémek, arctisztítók, samponok, tusfürdők és sminktermékek használata. Ezeket a készítményeket elsősorban azért választjuk, hogy bőrünk egészségesebb, hidratáltabb és szebb legyen. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy bizonyos kozmetikai összetevők éppen ellenkező hatást válthatnak ki.

A házimunka oroszlánrésze még mindig a nőkre hárul

Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a nők és a férfiak társadalmi szerepe, a háztartási feladatok megosztásában még mindig jelentős az egyenlőtlenség. A mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás és a gyermekek körüli teendők nagyobb része továbbra is a nőkre hárul. Mindez akkor is jellemző, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozik.

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.