Menü

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Az orvostól való félelem egyáltalán nem ritka jelenség. Sokan már a vizsgálat gondolatától is szorongani kezdenek. Félnek a rossz hírtől, a fájdalomtól, a további vizsgálatoktól vagy attól, hogy egy esetleges diagnózis teljesen megváltoztatja az életüket. Mások egyszerűen nem szeretnének szembesülni azzal, hogy valami nincs rendben a szervezetükben.

Pedig a halogatás nem oldja meg a problémát. Attól, hogy nem megyünk el orvoshoz, a panasz még nem feltétlenül szűnik meg, és az esetleges betegség sem tűnik el magától.

A bizonytalanság néha nagyobb teher, mint a valóság

Érdekes ellentmondás, hogy miközben félünk egy rossz diagnózistól, sokszor éppen a bizonytalanság okozza a legtöbb szorongást. Figyeljük a testünk jelzéseit, keresgélünk az interneten, különböző betegségek tüneteit olvassuk, és közben egyre jobban aggódunk.

Egy egyszerű orvosi vizsgálat azonban akár megnyugtató választ is adhat. Kiderülhet, hogy a panasz hátterében nem áll komoly betegség, vagy olyan eltérésre derül fény, amely időben kezelhető. Természetesen nem minden vizsgálat hoz könnyű híreket, de a korai felismerés sok esetben jelentősen javíthatja a gyógyulás esélyeit.

Mindig mások egészsége fontosabb?

A hétköznapokban könnyen háttérbe szorul a saját egészségünk. Dolgozunk, gyermeket nevelünk, intézzük a család ügyeit, bevásárolunk, főzünk, és próbálunk mindenhol helytállni. Ha valamelyik gyermekünk beteg, természetes, hogy azonnal orvoshoz visszük. Ha a párunknak van panasza, biztatjuk, hogy vizsgáltassa ki magát.

De, amikor rólunk van szó, gyakran már nem ilyen egyszerű a helyzet.

Háromgyermekes anyukaként magam is úgy gondolom, hogy a család mellett hajlamosak vagyunk megfeledkezni saját magunkról. Mindig akad valami fontosabb, amit előbb el kell intézni. Csakhogy a családunknak is szüksége van ránk, ezért nem önzőség, ha időt szánunk az egészségünkre.

A megelőzés nem félelem, hanem felelősség

A rendszeres szűrővizsgálatok, az életkornak és egyéni kockázatoknak megfelelő ellenőrzések, valamint a szokatlan tünetek kivizsgálása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy időben felismerjük az esetleges problémákat. Nem kell megvárni, amíg valami fájni kezd, vagy már elviselhetetlenné válik.

Ha valaki fél az orvosi vizsgálatoktól, érdemes ezt is elmondania a kezelőorvosának. Segíthet, ha előre leírjuk a kérdéseinket, magunkkal viszünk egy hozzátartozót, vagy lépésről lépésre haladunk a szükséges vizsgálatokkal. Az egészségünk nem olyan dolog, amivel érdemes szerencsejátékozni. Nem biztos, hogy minden panasz mögött komoly betegség áll, de ezt találgatás helyett jobb szakemberre bízni.

Talán érdemes lenne megfordítani a gondolkodásunkat: nem azért kell orvoshoz mennünk, mert biztosan baj van, hanem azért, hogy megtudjuk, minden rendben van-e, és ha mégsem, időben tehessünk érte. Hiszen az igazán rossz hír nem feltétlenül az, amit egy vizsgálaton megtudunk, hanem az, ha egy kezelhető problémával túl sokáig nem foglalkozunk.

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.