Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

„A karácsony nem akkor érkezik meg, amikor minden készen van, hanem amikor végre megengedjük magunknak, hogy megálljunk.”

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Ez a néhány nap különös átmenet. Már nem igazán akarunk nagy dolgokba belekezdeni, de leállni sem tudunk. A lakásban ott sorakoznak a félig becsomagolt ajándékok, a karácsonyfa talpa már előkerült, de maga a fa még valahol úton van – vagy épp még ki sem választottuk. Ismerős helyzet.

A karácsony előtti utolsó napokban gyakran érezzük azt, hogy „még ezt is meg kell csinálni”. Pedig az ünnep valójában nem a tökéletes menüsorról vagy az utolsó pillanatban beszerzett ajándékokról szól. A tökéletetlenre sikerült finom, de nem túl szép tiramisu már várakozik a hűtőben. A bejgli lassan elkészül, bár ez sem tökéletes.

Sokkal inkább arról a lassulásról, amit ilyenkor – akaratlanul is – elkezdünk gyakorolni. Amikor este már nem kapcsolunk be még egy munkát, hanem inkább leülünk egy teával, és hagyjuk, hogy a csend kicsit körül öleljen.

Ez az időszak jó alkalom arra is, hogy elengedjük az irreális elvárásokat. Nem kell mindennek tökéletesnek lennie.

A kissé félresikerült bejgli, a nem teljesen egyenes fényfüzér vagy az utolsó pillanatban megvett ajándék is ugyanúgy része lehet az ünnepnek. Sőt, gyakran ezekből lesznek a legemlékezetesebb történetek.

Három nappal karácsony előtt talán a legfontosabb kérdés nem az, hogy mi hiányzik még, hanem az, hogy mire szeretnénk emlékezni ebből az évből.

Kivel szeretnénk igazán jelen lenni az ünnep alatt. Mert a karácsony végül nem a listák kipipálásáról szól, hanem azokról a pillanatokról, amikor egy kicsit megállunk, és észrevesszük: jó itt lenni.