Menü

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

A szokás szerint szenteste vacsorájának kezdetén egy egész, ép almát vágnak fel annyi szeletre, ahányan az asztal körül ülnek. Mindenki kap belőle egy darabot, mégpedig ugyanabból az almából.

Ez a gesztus a magyar néphitben a család egységét, összetartozását jelképezi: ahogyan az alma egy volt, úgy maradjon egyben a család is az elkövetkező esztendőben. Az alma nem véletlenül kapott kiemelt szerepet. A népi gondolkodásban az egészség, az élet és a termékenység szimbóluma volt.

Úgy tartották, hogy aki eszik a közösen felszeletelt almából, azt elkerüli a betegség, és a család tagjai nem sodródnak el egymástól. Sok helyen a magházat is megfigyelték: ha szép, csillag alakú volt, az jó jelnek számított az új évre nézve.

A szokás egyszerre hordoz mágikus és keresztény jelentéstartalmat. A közös étkezés, az alma megosztása a békét, az egymás iránti felelősséget és a megbékélést is kifejezi.

Nem véletlen, hogy szenteste, az ünnep legcsendesebb és legmeghittebb estéjén került sor erre a rítusra, amikor a család végre leült egymás mellé, és az év terhei egy időre háttérbe szorultak. Napjainkban sok hagyomány kikopott a mindennapokból, mégis egyre többen érzik úgy, hogy ezek az apró szokások segítenek valódi tartalommal megtölteni az ünnepet.

Egy alma felszeletelése nem igényel különleges előkészületet, mégis alkalmat ad arra, hogy megálljunk egy pillanatra, körbenézzünk az asztalnál, és tudatosítsuk, kik ülnek mellettünk. Amikor idén is felszeleteltük az almát annyi felé, ahányan körül ültük az asztalt, nemcsak egy régi magyar hagyományt elevenítettünk fel, hanem kimondatlanul is reményt fogalmaztunk meg: hogy együtt maradjunk, egészségben, békében. És talán ez a szokás legnagyobb ereje ma is – emlékeztetni arra, hogy az ünnep lényege nem a bőségben, hanem az együttlétben rejlik.

Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei

A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.

Egy kis figyelmesség, ami közösségeket melegít – szép példa egy kis településről

Van, amikor nem nagy szavakra, hanem apró, őszinte tettekre van szükség. Hőgyészen most pontosan egy ilyen kezdeményezés született: az egyik virágműhely előtt elhelyezett közösségi kabátponttal a település rászoruló családjain szeretnének segíteni.

Tükrök a lakásban – ezekre a helyekre a feng shui szerint inkább ne tedd

A tükör különleges lakberendezési elem: tágítja a teret, világosabbá teszi a szobát, és praktikus is. A feng shui szerint azonban nem mindegy, hova kerül, mert a tükrök nemcsak a fényt, hanem az energiákat is „visszaverik” és megsokszorozzák. Nézzük, hol érdemes inkább elkerülni őket!

Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen

A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.

Tilos sóval felszórni a járdát – helyettesítsük környezetbarát módon

A téli hónapokban a csúszós járdák komoly balesetveszélyt jelentenek, ezért a síkosságmentesítés elengedhetetlen. Sokan azonban még mindig automatikusan a sóhoz nyúlnak, holott ez nemcsak környezetkárosító, hanem jogszabályba is ütközik.