Menü

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

A szokás szerint szenteste vacsorájának kezdetén egy egész, ép almát vágnak fel annyi szeletre, ahányan az asztal körül ülnek. Mindenki kap belőle egy darabot, mégpedig ugyanabból az almából.

Ez a gesztus a magyar néphitben a család egységét, összetartozását jelképezi: ahogyan az alma egy volt, úgy maradjon egyben a család is az elkövetkező esztendőben. Az alma nem véletlenül kapott kiemelt szerepet. A népi gondolkodásban az egészség, az élet és a termékenység szimbóluma volt.

Úgy tartották, hogy aki eszik a közösen felszeletelt almából, azt elkerüli a betegség, és a család tagjai nem sodródnak el egymástól. Sok helyen a magházat is megfigyelték: ha szép, csillag alakú volt, az jó jelnek számított az új évre nézve.

A szokás egyszerre hordoz mágikus és keresztény jelentéstartalmat. A közös étkezés, az alma megosztása a békét, az egymás iránti felelősséget és a megbékélést is kifejezi.

Nem véletlen, hogy szenteste, az ünnep legcsendesebb és legmeghittebb estéjén került sor erre a rítusra, amikor a család végre leült egymás mellé, és az év terhei egy időre háttérbe szorultak. Napjainkban sok hagyomány kikopott a mindennapokból, mégis egyre többen érzik úgy, hogy ezek az apró szokások segítenek valódi tartalommal megtölteni az ünnepet.

Egy alma felszeletelése nem igényel különleges előkészületet, mégis alkalmat ad arra, hogy megálljunk egy pillanatra, körbenézzünk az asztalnál, és tudatosítsuk, kik ülnek mellettünk. Amikor idén is felszeleteltük az almát annyi felé, ahányan körül ültük az asztalt, nemcsak egy régi magyar hagyományt elevenítettünk fel, hanem kimondatlanul is reményt fogalmaztunk meg: hogy együtt maradjunk, egészségben, békében. És talán ez a szokás legnagyobb ereje ma is – emlékeztetni arra, hogy az ünnep lényege nem a bőségben, hanem az együttlétben rejlik.

A házimunka oroszlánrésze még mindig a nőkre hárul

Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a nők és a férfiak társadalmi szerepe, a háztartási feladatok megosztásában még mindig jelentős az egyenlőtlenség. A mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás és a gyermekek körüli teendők nagyobb része továbbra is a nőkre hárul. Mindez akkor is jellemző, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozik.

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.

Kapszulagardrób télre, avagy kombinálható alapdarabok

Sokan vannak úgy, hogy tele a ruhásszekrény, a felét nem is hordják, lassan kimennek a divatból, de ragaszkodnak egyes darabokhoz, pedig kevés ruhából is lehet klassz ruhatárat fenntartani.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.