Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

A borderline személyiségzavar hallatán sokaknak erős érzelmi kitörések, vagy impulzív viselkedés jut eszébe. Létezik azonban egy kevésbé látványos megjelenési forma is, amit a köznyelvben „csendes borderline-nak” (quiet BPD) neveznek. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem önálló, hivatalos pszichiátriai diagnózis. Ez inkább egy olyan kifejezés, amit arra használnak, amikor ez a személyiségzavar jellegzetes nehézségei inkább befelé, az egyén saját gondolataiban és érzéseiben jelennek meg.

A BPD egyik központi jellemzője az érzelmek szabályozásának nehézsége. Az érzelmek rendkívül intenzívek lehetnek, gyorsan változhatnak, és erősen befolyásolhatják az önmagunkról alkotott képet, valamint a kapcsolatainkat. A „csendes” változatnál ugyanez a belső érzelmi vihar sokszor kevésbé érzékelhető a környezet számára. Az érintett például nem feltétlenül fejezi ki a haragját, hanem magába fojtja. Nem konfrontálódik, hanem visszahúzódik, nem mondja ki, hogy fél az elutasítástól, hanem azt gondolja: „Biztosan én rontottam el mindent.”

Ezért az ilyen ember kívülről akár nyugodtnak, alkalmazkodónak vagy kifejezetten kiegyensúlyozottnak is tűnhet, miközben belül rendkívül erős szorongást, szégyent, dühöt vagy ürességet él át. Kialakulásában biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak, és gyakran más mentális problémákkal, például depresszióval, szorongásos zavarokkal is együtt fordulhat elő. A „csendes” esetében könnyen rejtve maradhat azoknál, akik megtanulták erősen kontrollálni a viselkedésüket, mások igényeihez alkalmazkodni, vagy nehezen mutatják ki a negatív érzéseiket. Fontos, hogy a diagnózis összetett szakmai vizsgálatot igényel.

Egyik legfontosabb sajátossága, hogy a klasszikus BPD tünetek jelentős részét az érintett önmaga ellen fordítja, vagyis önmagában éli meg. Gyakori lehet például erős félelem az elutasítástól vagy az elhagyástól, a másik ember viselkedésének túlzott elemzése, tipikus kérdés „Biztos haragszik rám?”, önmagunk hibáztatása konfliktusok után, intenzív szégyenérzet és alacsony önértékelés. Ide tartozhat az érzés, hogy „nem vagyok elég jó”, de jelentkezhet belső düh vagy sértettség, amit az egyén nem mer kimutatni, ürességérzés vagy bizonytalan énkép, önbüntető gondolatok vagy önsértő viselkedés.

A legnagyobb probléma éppen az lehet, hogy kívülről nem feltétlenül látszik, mennyire rosszul van az elszenvedője. Egy ember lehet sikeres a munkájában, gondoskodó szülő, jó barát vagy megbízható munkatárs, miközben komoly érzelmi nehézségekkel küzd. A mentális problémák súlyosságát nem mindig mutatja meg az, hogy valaki mennyire képes ellátni a mindennapi feladatait. A jó hír, hogy a BPD kezelhető, és ma már több pszichoterápiás módszer áll rendelkezésre. Az egyik legismertebb módszer a dialektikus viselkedésterápia (DBT).

Ennek fontos része az érzelmek felismerésének és szabályozásának megtanulása, a feszültség elviselése, a tudatos jelenlét, valamint a hatékonyabb kommunikáció és kapcsolatkezelés. Segíthet például a mentalizációalapú terápia is. Sajnos önmagában nincs olyan gyógyszer, amely meggyógyítaná. Pszichiáter bizonyos esetekben, például depresszió vagy szorongás kezelésére gyógyszert is javasolhat. Az első és talán legfontosabb, hogy felismerjük, hogy a belső szenvedés akkor is valódi, ha mások nem látják. Nem kell megvárni, amíg egy probléma látványos robbanássá alakul át.

A csendes borderline nem hivatalos diagnózis, ellenben jól leírja, hogy milyen, amikor kívülről minden rendben van, belül pedig hatalmas háború zajlik önmagunkkal szemben.