Hozzátáplálás – hogyan is?

Egy újabb hatalmas téma a kismamák tárházából. A legjobb téma a játszótéren. Az örök téma séta közben, a babaklubban. És millió ajánlás. No meg a millió reklám és ajánlatokkal teli babaműsor a tévében. Ez ma a hozzátáplálás.

Az interneten rengeteg táblázatot találhatunk, mely abban segít nekünk, hogy melyik zöldséget és gyümölcsöt hány hónapos kortól adhatjuk babánknak. A legfontosabb az, hogy a baba 6 hónapos koráig kizárólag szopjon. Ez több szempontból is fontos: a babák szervezete 6 hónapos koruk után kezdi el termelni azt az enzimet, ami a felnőtteknél is jelen van, és ami segít a más táplálék lebontásában. Mivel fizikailag a csecsemők nincsenek előbb erre felkészülve, csak inkább hasfájást és nem megfelelő emésztést érhetünk el a 6 hónapnál korábbi hozzátáplálás megkezdésével. Nincs ez másként a tápszeren nevelkedő babáknál sem, mert attól, hogy tápszerrel táplálják őket, a szervezetük nekik is csak 6 hónapos kor után termeli azt a bizonyos enzimet.

Ezen kívül van néhány jele annak, amikor egy baba megérett a hozzátáplálásra. Ez nem feltétlenül 6 hónapos korban érkezik el, ez lehet akár később is, viszont előbb akkor sem érdemes elkezdeni, ha ezeket a jeleket látjuk kisbabánkon.  A jelek tehát, amikből következtethetünk arra, hogy csemeténk megérett másfajta ételek befogadására is:
1. a baba kinyilvánítja akaratát, miszerint szeretne bekapcsolódni a családi étkezésbe
2. segítség nélkül jól ül
3. a baba tud és akar is rágni
4. képes a hüvelyk és mutatóujjával tárgyakat (morzsákat) felcsippenteni
5. ha étel kerül a szájába, már nem automatikusan kifelé löki nyelvével azt, hanem ízlelgetni kezdi, forgatja szájában

Ha gyermekünk megérett már a hozzátáplálásra, óvatosan, de lassan és biztosan nekikezdhetünk az anyatejtől eltérő táplálék bevezetéséhez. Fontos alapelv, hogy ahogy babánkat igény szerint szoptatjuk, úgy a kiegészítő táplálékot is igénye szerint fogyassza.  Nagyon fontos megkülönböztetnünk két eltérő fogalmat: elválasztás és elválasztódás. Az elválasztás annyit jelent, hogy a baba igényeit kevésbé vesszük figyelembe és az anyatejről való leszoktatást inkább az anya irányítja.

Ezzel tulajdonképpen mi, anyák határozzuk meg azt, hogy kisbabánk mennyi ideig szopjon. Ez indokolt lehet akkor, ha vissza kell mennünk dolgozni, esetleg más olyan esemény következik, ami nem teszi lehetővé, hogy babánkat tovább szoptassuk. Az elválasztódást pedig a baba irányítja. Ebben az esetben a hozzátáplálás az első évben valóban csak HOZZÁtáplálás, ahol az anyatej a fő fogás, és a szilárd étel a mellékes, míg egy éves kor után a szilárd ételek kerülnek inkább a középpontba, de ezek mellett babánk, kisgyermekünk annyiszor kerül mellre, ahányszor ezt ő igényli.
Az elválasztódás előnye az elválasztással szemben az, hogy mivel kisgyermekünk immunrendszere két éves korára érik meg, addig anyatejjel maximálisan tudjuk kicsi védekező rendszerét támogatni, vagy akár annál tovább is, és fontos védelmet nyújt minden betegséggel szemben. Emellett kicsink szopás iránti igényét is kiélheti, ami mellett nem lesz szüksége sem játszó cumira, sem cumisüvegre, amit 3-4 évesen majd erőszakkal vennénk el tőle.

Ha pedig már kész a baba a hozzátáplálásra, a fokozatosság elvét kell betartanunk. Az első időkben fontos, hogy egy héten mindig csak egy-egy újabb gyümölcsöt, zöldséget vezessünk be. Az alma és a barack ideális kezdésnek. Mindig részesítsük előnyben a hazai friss árut, mert azt kevesebbet szállították, így kisebb az esélye annak, hogy olyan vegyi anyagokkal kezelték, ami megnöveli eltarthatóságát. Ha tehetjük, vásároljunk termelőtől, faluban a szomszéd nénitől, bácsitól, aki megbízható, vagy esetleg termelői piacokon.

7 hónapos kortól jöhet a husi, főleg a csirke mell, itt is törekedjünk a megbízható forrásról. A La Leche Liga hivatalos ajánlása a glutén bevezetésére a 6 és 7 hónapos kor közötti időpont, ami még bőven anyatejes időszak, hiszen a cöliákia kialakulásának kockázata jóval alacsonyabb, ha az anyatejes táplálás időszakában kerül bevezetésre.

A babák pocakja érzékeny lehet a hüvelyesekre, amit kicsivel később vezessünk be étrendjükbe. Jellemzően allergén ételféleség a tehéntej és a tojásfehérje (HOPPÁ! a tápszerek tehéntejből készülnek ??!! ) Javasolt a fermentált tejkészítmények (natúr joghurt, kefír, sajt, túró) kis mennyiségű bevezetése akár 8-9 hónapos kortól. Egy éves kor előtt ne adjunk tojásfehérjét, viszont a tojássárgája mehet. Az olajos magvakat viszont sokáig kerülnünk kell, főként azért, mert a babák nem tudják megrágni.

Fontos arra is figyelnünk, hogy ha van allergiás megbetegedés a családban valamely ételféleségre, akkor arra fokozottan figyelnünk kell.

Vitatéma a déli gyümölcsök bevezetése, az aprómagvas gyümölcsök kínálása is. Érdemes mindenben mérlegelnünk. A neten található listák sokszor ellent mondanak egymásnak, mint ahogy az általam leírt ajánlás is csak egy a sok közül és találok én is olyat, ami ennek ellentmond. Véleményem szerint ezeket nagyjából érdemes tartani, de amikor bevezetünk valamilyen ételt gyermekünk étrendjébe, vegyük figyelembe, hogy mik az idénygyümölcsök, -zöldségek, lehet-e valami mással helyettesíteni. Pl. ne akarjunk minden áron áprilisban őszibarackot venni, és ha találunk, hát gyanakodjunk!

Bátran használhatunk fűszereket is. Főként természetes, zöldfűszereket. Kapor, lestyán és egy icipici csipetnyi só is elmegy néha. Ezen kívül még rengeteg fűszert használhatunk már egy éves kor előtt is.

Alapvető szabály, hogy kerüljük az ízfokozót, a mesterséges színezékeket, aromákat, és szerettessük meg gyermekünkkel a natúr ízeket. Ez csak akkor fog sikerülni, ha a családi asztalra is tápláló, és egészséges finomságok kerülnek. Ne használjunk húsleves kockát, vegetát! Kerüljük a magas cukorbevitelt! A babák ételeit teljesen felesleges cukrozni. A meggy savanyú, és ezt a gyerek majd megtanulja, de ha már kis korától kezdve cukrozzuk, olyan rossz szokásokat alakítunk ki, amely később sajnos betegségekhez vezethet. Ha olvasunk egy jó receptet, biztosan meg lehet csinálni úgy is, ha egy kanál cukorral kevesebbet teszünk bele. Úgy is finom lesz. Az édes ízek szeretete természetes dolog, hiszen az anyatej is az, de ha túl sokat eszünk belőle, az már rossz szokás, melyen lehet változtatni.

Most pedig jön a nagymamák bekezdése: a csoki, túró rudi, süti, stb. részleg. Egy éves, sőt, két éves kor előtt a gyerekeknek nincs rá szüksége. Utána sem, csak megjelenik a környezet, a média és az egyre több rokon, hogy „ szegény gyerek…”. Bizony, a mamáknak igaza van: ha megeszik kicsikénk egy szelet sütit, csokit, etc. tényleg semmi baja nem lesz tőle. Viszont ha ilyen címszó alatt minden nap kap valami édességet, ami nem egy étkezés, hanem az étkezések közötti nassolnivaló, akkor olyan káros szokásokat alakítunk ki a gyerekben, amely már sajnos idejekorán gyerekkori diabéteszhez, túlsúlyhoz, stb. vezethet. Persze minden gyereknek jár néha csoki, nyáron fagyi, de a mértékletesség ebben a korban és témában is fontos tényező!
Ha a család vegetáriánus, vagy egyéb nélkülöző étrendet tart, akkor arra is fontos odafigyelnünk, hogy az étrendből kihagyott ételt, ill. annak vitamin, rost, ásványi anyag, stb. tartalmát más, számukra elfogadható étellel helyettesítsük.

Hozzátáplálás témában pedig bátran kérdezzük védőnőnket, biztosan segít, vagy ajánl oldalakat, forrásokat!

Tóthné Takács Diána
Forrás: lll.hu
Fotó: sxc.hu