Most segítek, vagy ártok a gyerekemnek?
- Dátum: 2016.03.08., 08:10
A szülői aggodalom természetes, senki sem szereti betegen látni gyermekét. De rettegnünk sem szabad a betegségektől, hiszen azok bizonyos mértékig normális állomásai az immunrendszer fejlődésének.
A cél nem az, hogy a gyerek ne legyen beteg. A cél az, hogy az immunrendszer megerősödjön, fertőzések esetén pedig megfelelő módon beinduljanak a szervezet öngyógyító reakciói. Ez lényeges különbség, mégis sok szülő ezt rosszul értelmezi.
Nyilván senkinek sem jó, ha beteg a gyerek, szenved, és rossz kedve van. Normális szülői reakció, hogy segíteni szeretnénk gyermekünkön, ha nem érzi jól magát. De fontos felismerni azt, hogy hosszú távon hogyan segíthetjük gyermekeink egészségének megőrzését.
Jusson eszünkbe, hogy sokszor az alapvetően jó szándékú szülői törekvések is lehetnek káros hatásúak. Itt van mindjárt annak az anyukának a példája, aki úgy gondolta azzal tesz a legjobbat, ha kiskortól kezdve folyamatosan szintetikus vitaminokat ad gyermekének. Gondoskodni akart az immunrendszer egészséges működéséhez szükséges vitaminpótlásról, de ezzel csak kárt okozott. Ugyanis helyes táplálkozás mellett, a kritikusabb időszakokat eltekintve (lásd: tél, betegségek idején) a gyerekek szervezetének nincs szüksége arra, hogy folyamatosan szintetikus vitaminokkal bombázzuk. Ebben az esetben azt történt, hogy a gyerek szervezete a természetes forrásból származó vitaminokat nem tudta beépíteni, így ez nem erősítette, hanem gyengítette az immunrendszert. A másik tévút, hogy minden apróbb betegség esetén egyből gyógyszerhez nyúlunk. Ez szintén nem kedvez az immunrendszer fejlődésének.
Kevesen tudják csak, hogy az immunsejtek többsége a bélrendszerben termelődik, itt választódnak ki a salakanyagok, és itt kerül sor a vitaminok előállítására is. A táplálkozás kulcsszerepét nem lehet elégszer hangsúlyozni az immunrendszer egészséges működése kapcsán. A védelem kialakulásában fontos szerepet játszanak a jótékony baktériumok, melyek működését a gyakori és nem feltétlenül indokolt gyógyszerszedéssel gátoljuk.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.