Génmódosított!

Génmódosítás, géntechnológia, géemó. E szavak hallatán a legtöbb európait kirázza a hideg és valamilyen elemi tiltakozó üzemmódba kapcsol. Sok ilyen fekete listás dolog van korunkban, például az E-számok, a telített zsírsavak, a rossz koleszterin (HDL) és így tovább. Ám az egészséges életmód lelkes követői és terjesztői sok esetben többet nem is tudnak ezekről a dolgokról, csak azt, hogy nem jók. Cikksorozatunkban a GMO bűvkört helyezzük hétköznapi tudományos alapokra, íme az 1. rész!

A GMO mozaikszó genetikailag módosított élőlényt jelöl az angol Genetically Modified Organism kifejezés után.

Genetikai állománya minden élőlénynek van. Ezt olyan biomolekulák alkotják, amelyek információ tárolására alkalmasak. Olyasmi ez, mint a gépi kód. De míg a gépi kód csupán 1-esekből és 0-ákból áll, addig az örökítőanyagban négyféle jel van (pl. 1-től 4-ig). Pont mint a gépi kódban, ezen értékek variációja, egymásutánisága hordozza az információt a sejtek számára.

Az információhordozó biomolekula lehet DNS (dezoxiribonukleinsav) vagy RNS (ribonukleinsav). Ezek a molekulák hosszú-hosszú láncokat alkotnak, alakjuk jellemzően kettős spirál (megvan, ugye?). A láncok szakaszokból állnak, egyes szakaszok ezek közül pedig a gének. A gének általában bonyolult összjátékban alakítják ki mikrokörnyezetük, s végső soron a szervezet alakját, tulajdonságait és működésének részleteit. Vannak azonban olyan gének, amelyek csupán egy funkcionális fehérje tervrajzát tartalmazzák. Ilyen például a tejcukrot bontó fehérje (enzim), a laktáz génje az emlősökben.

A tudomány modern eszközeinek segítségével ma már lehetséges az, hogy egy-egy gént kiemeljenek egy élőlény DNS-szálából (kivágás, Ctrl + x), és más élőlény DNS-szálába helyezzenek át (beillesztés, Ctrl + v). A folyamat eredménye a GMO egyed. Miben más ez, mint anyaegyede? Eltekintve a génmódosítás által nyert funkciótól, a GMO egyedek 1) annyival több dezoxiribonukleinsavat (DNS-t) tartalmaznak, amilyen hosszú a beültetett gén, és 2) annyival több fehérjét tartalmaznak, amennyi a beültetett génről termelődik. Tehát egy leheletnyivel kalóriagazdagabbak.

Egy génmódosított élőlényt elfogyasztva annak új DNS- és fehérjetartalmát ugyanúgy bontja le emésztésünk, mint az eredetit. Olyan építőkockákra (nukleinsavakra, cukrokra, aminosavakra, és így tovább mindezeknél egyszerűbb molekulákra), amelyek információt már nem tartalmaznak, és jellegükből nem lehet meghatározni azt, hogy milyen élőlényből származnak. Csupán építő- vagy fűtőanyagai szervezetünknek.

A fentiek alapján tehát leszögezhetjük, hogy egy idegen DNS-darab és az arról termelt fehérje önmagában nem okoz semmi olyat, ami miatt a génmódosított élőlényekből (GMO) előállított termékeket kiátkozhatnánk a boltokból.

De mi a helyzet az egyéb "géntermékekkel"? És mi a helyzet az ökológiai egyensúllyal? És miért is foglalkozik a tudomány a génmódosítással? További cikkeinkben ezekre is választ keresünk!