Alma-ötlettár

A legegyszerűbben fogyasztható gyümölcseink közé tartozik az alma, hiszen könnyen szállítható, nem nyomódik, nem kell feldolgozni, mosás után héjastól ehető, s egy közepes méretű pont egy egység gyümölcsnek számít. Édes-savanyú ízét pedig a legtöbben szeeretik. Az ily módon nyersen, harapva fogyasztott alma a legegészségesebb, hiszen így minden vitamin, rost, és ásványianyag hánytalanuil, könnyen felszívódó, a szervezet számára feldolgozható formában kerül a testünkbe. Emellett a kemény gyümölcshús rágása erősíti és mechanikai úton tisztítja is a fogakat. Túl nagy mennyiségű savanyú alma fogyasztása ugyanakkor már roncsolhatja a fogzománcot.

Sokan számolnak be almafogyasztás után jelenrtkező éhségérzetről. Az almában lévő gyümölcssavak a gyomor savasságának növelése révén, illetve a benne lévő gyümölcscukor gyors felszívódása, a következményes inzulinkiáramlást követő vércukoresés tehető felelőssé ezért a jelenségért, amit elkerülhetünk, ha az almát nem önmagában fogyasztjuk, hanem felszívódását zsírral, fehérjével lassítjuk. A klasszikus alma-dió kombináció ezért is nagyon előnyös. 10-15 gramm dió már elegendő ahhoz, hogy ne legyünk éhesebbek az alma evése után, mint előtte voltunk. Nem véletlen az alma sajtal való kombinálása sem. A dióhoz hasonlóan fehérjét és zsírt is tartalmazó tejtermék szintén lassítja az alma felszívódását. Emellett lúgos kémhatása csökkenti a savasságot is, így is hozzájárulva, hogy ne alakuljon ki mardosó éhség az alma elfogyasztása után. A fogzománc savterhelését is csökkenti az alma mellé/után harapott sajt. Hasonló hatást érhetünk el a többi tejtermékkel is. Például krémesebb túróba keverve, fahéjjal szórva, szükség esetén picit édesítve finom almás-fahéjas krémtúrót kapunk, ami vitaminban és fehérjében is gazdag édesség, tökéletes tízórai vagy uzsonna lehet, de sütemények „krémje”, palacsinta tölteléke is.

Tulajdonképpen bármelyik étkezés részeként fogyaszthatunk almát.

Reggel a legrosszabb a szervezet inzulinérzékenysége, ezért ilyenkor az arra érzékenyek (elsősorban kezdődő vagy kialakult szénhidrátanyagcsere-zavarral rendelkezők) nem fogyaszthatnak gyorsan felszívódó szénhidrátot, tehát gyümölcsöt sem. Az egészséges emberek esetében ugyanakkor a reggelihez ajánlott 100 grammnyi zöldség/gyümölcs elfogyasztása származhat gyümölcsből is. Az édes ízek kedvelői legegyszerűbben a különböző natúr reggelizőpelyhek, müzlik almakockákkal való dúsításával kapnak gyorsan elkészíthető, vitamindús reggelit.

Érdemes kipróbálni a holland melegszendvicset is (almás-sajtos), ami leginkább az ementálihoz hasonlító nevezetes holland sajttal, a kemény, telt, zsíros, sok nagy lyukkal és édeskés, enyhén diós ízvilgal rendelkező Maasdam-mal a legfinomabb, de kék sajttal, sőt, bármilyen elérhető, diétánknak megfelelő (pl. növényi, zsírszegény) sajttal is remek. A sajt itt is csökkenti a gyümölcscukor felszívódásának sebességét. Használjunk rostban gazdag kenyérféléket szendvicsalapnak, hogy kiegyensúlyozott maradjon a vércukorszintünk étkezést követően is!

Ha szoktunk tízóraizni, akkor gyors megoldásként elrágcsálhatunk egy almát egy szűk maréknyi olajos maggal (dióval, mandulával, kesudióval, gesztenyével) , vagy egy kis szelet (kb. 20 grammnyi) sajttal. Ha van lehetőségünk leülni tízórait összeállítani, megenni, akkor más tejtermékbe keverve is ehetjük, de akár pudinggal is rétegezhetjük.

Ebédnél készülhet belőle gyümölcsleves fahéjjal, vaníliával vagy citrommal ízléstől, évszaktól függően. Cukor helyett használjunk természetes édesítőszereket, xilitet, eritritet, steviát, vagy dobjunk pár szem mazsolát a levesbe, ami megédesíti a kevésbé édes almából készült levest is. Nyáron kifejezetten jól esik a savanykásabb ízvilág, úgyhogy próbáljunk minél kevesebb édesítést használni. Ha vaníliával fűszerezzük a levest, az egyébként is édes karaktert ad hozzá, nem feltétlenül kell sok édesítés. Ha viszont az édeshez vagyunk szokva, használjunk cukor helyett édesítőszereket, amik nem okoznak vércukorkiugrást.

Második fogásban az alma megjelenhet a köretben, sült almaként a csirke mellett sülve, vagy a párolt káposztát dúsítva vele, amihez úgy ráadásul az alma természetes édes íze miatt kevesebb édesítés is szükséges. Készítsük almaecettel a tökéletes ízhatás elérése érdekében!

A húsok gyümölcsökkel való kombinálását a hazai közönség még csak ízlelgeti, de egyre többen készítenek hawaii csirkemellet, a húst ananásszal, sajttal halmozva. A nyár végén a szezonális őszibarackot használva hasonló gyümölcsös hússzeletet is egyre többen kedvelik. Ugyanezt elkészíthetjük almával is - nem fogunk csalódni.

Sütemények, desszertek részeként kerül leggyakrabban felhasználásra. Az egyszerű sült almától a bundázott almán és almafánkon keresztül az almás pitéig számos elterjedt felhasználása ismert. Reszelve bármilyen tésztaalaphoz adva puhább, kevésbé folytós tésztát kapunk. Ezért nagyon népszerű különféle muffinok részeként is, ahol semmilyen krém nem puhítja, nedvesíti tömör tésztát. Az almás-mákos, vagy almás diós, esetleg almás-kakaós muffinok mind mind puha, könnyű állagú muffinok, amik lekvár, vagy egyéb „turbózás” nélkül is nagyon finomak. Desszertként, vagy egy bögre teával akár uzsonnára is ehetjük az ilyen gyömölcsös süteményeket. Lehetőleg cukor nélkül és ne búzafinomliszttel (BL55) készítsük őket. A liszt mennyiségét is csökkenthetjük, ha egy részét a muffin alapízét adó magőrleményével pótoljuk (pl. darált dióval/mákkal, vagy kakaóporral).

A közhiedelemmel ellentétben a csak gyümölcs vacsora nem előnyös, mert ilyenkor a gyors szénhidrátokat már csak korlátozott mennyiségben célszerű fogyasztani, ráadásul a savval gyengített fogzománcot az esti fogmosás roncsolhatja is. Egy vegyes saláta részekként, fehérjetartalmú alapanyagokkal együtt már része lehet a vacsorának is. A tonhalas almasalátát ugyan többnyire előételként szokták enni, de vacsorára önálló ételként is megállja a helyét.