Figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekkorban (ADHD)
- Dátum: 2021.05.22., 10:27
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- ADHD, figyelemzavar, fókusz, gyermek, gyermekkor, koncentráció, orvos, psziché
A figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekek milliót érinti a világon, de felnőttkorban is előfordulhat, folytatódhat. Az ADHD része a figyelem fenntartásának zavara, a túlzott aktivitás és az impulzív viselkedés.
A gyermekkori ADHD-ban jellemző az önértékelési zavar, a családi kapcsolatok problémái és rossz iskolai teljesítmény. A tünetek a serdüléssel mérséklődhetnek. Bizonyos embereknél az ADHD felnőttkorban is megmarad, hasznos stratégiákkal azonban képesek "uralni a helyzetet".
Nincsen oki kezelés, de a tüneteket jól lehet befolyásolni, gyógyszeres és viselkedésterápiás úton. A korai diagnózis és megfelelő kezelés jelentősen javíthatja a betegség kimenetelét.

ADHD-tünetek
Egyes esetekben már akár 2-3 éves korban is kialakulhat az ADHD. Lássuk, melyek a főbb tünetek és jelek!
A koncentrált figyelem zavara
Gyakori álmodozás napközben
A gyermek nem képes utasításokat végrehajtani, nem figyel.
Feladatokat, aktivitásokat nem képe rendszerezni
Feledékenység, tárgyak elvesztése
A gyermek nem fejezi be a házifeladatot, nem készül a különórára stb.
Könnyen eltéríthető, elterelhető

Gyakran babrál valamivel, fészkelődik a helyén
Nem képes egy helyben maradni, mintha állandóan mozogni szeretne
Rendkívül sokat beszél, fecseg
Félbeszakítja más játékát, beszédét
Nem képes kivárni a sorát egy közösségi helyzetben
Az ADHD fiúkon gyakoribb, náluk inkább a hiperaktivitás jellemző, lányoknál inkább a figyelmetlenség.
Normális viselkedés, vagy ADHD?

A legtöbb gyereknél előadódhat figyelmetlenség, hiperaktivitás, impulzív, heves viselkedés egyszer-kétszer. Ez iskola előtt még normális, és nem tekinthető kórósnak. Még nagyobb gyermekeknél, tinédzsereknél is előfordulhat, hogy képtelenek valamire tartósan figyelni (ha az nem köti le őket).
Ugyanez igaz a hiperaktivitásra nézve is. A kisebb gyermekek általában igencsak elevenek, szüleik hamarabb elfáradnak, mint ők maguk... Egyes gyerekek az átlagosnál is jobban tudnak pörögni. Addig nem szabad valakit ADHD-snak minősíteni, amíg csak egyszerűen különbözik testvéreitől és barátaitól.
Előfordulhat, hogy a gyermeknek csak iskolai problémái vannak, és otthon és a baráti körében minden rendben. Ilyenkor valami más probléma áll a háttérben, nem az ADHD. (Ugyanez fordítva is igaz lehet: csak otthoni gondok, és jó iskolai teljesítmény).
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha a szülő meggyőződött arról, hogy gyermeke ADHD-s lehet, érdemes felkeresni a gyermek-háziorvost. Lehet hogy ő továbbküldi, de először belgyógyászati vizsgálatot kell végezni, hogy nincsen-e esetleg valamilyen belszervi betegség a háttérben.
Ha a gyermeket már kezelik az ADHD kapcsán, akkor rendszeres kontrollokra kell járni, amíg a tünetek jelentősen nem javulnak. Ezt követően már csak 3-4 havonta, ha az állapot stabil marad. Az orvost értesíteni kell, ha a szülő mellékhatást észlel, pl. étvágyvesztés, alvászavar, irritabilitás, vagy nem kellő javulás esetén is.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.