Dióhéjban az autoimmun betegségekről

Mint tudjuk, szervezetünket az immunrendszer védi az esetleges kórokozókkal szemben. Legyen szó baktériumról, vírusról vagy más, idegen anyagról a testünkben, az immunrendszer mozgósítja a megfelelő sejteket és elindítja a megfelelő folyamatokat, ezáltal kiiktatva a ránk veszélyes ágenseket. Azonban bizonyos esetekben nem kívülről leselkedik ránk veszély, hanem épp belülről.

Előfordul, hogy az immunrendszerünk nem csak az idegen anyagokat támadja, hanem saját sejtjeinket is. Ilyenkor úgy viselkedik a szervezetünk, mint a kórokozókkal szemben, tehát antitesteket küld és különböző gyulladásos folyamatokat indít el a vélt támadással szemben.

Az autoimmun betegségek kialakulásának okai sajnos napjainkban sem ismertek, azonban van néhány jellemző, amit ismerünk. Ilyen például, hogy a nők esetében nagyjából kétszer gyakoribb ez a betegség, mint a férfiak esetében, valamint általában fiatal felnőtt vagy felnőtt korban alakul ki. Autoimmun betegségek esetében fontos a genetikai tényező is, mivel az a tapasztalat, hogy öröklött hajlam esetén többszörös a kockázat. Feltételezések szerint köze lehet a betegség kialakulásának különböző vegyszerekhez és fertőzésekhez is, azonban erre nincs még egyértelmű válasz.

Egyes szakértők szerint az életmód is lehet kiváltó ok, mivel a nyugati típusú étkezés, vagyis a magas zsír- és szénhidráttartalmú diéták szintén előidézhetnek gyulladásos állapotot a szervezetben. Létezik egy higiénia hipotézis is, mely hasonlóan magyarázza az autoimmun betegségeket, mint az allergiát, miszerint a túl steril környezet is kiválthatja az immunrendszer túlműködését.

Az autoimmun betegségek közül a leggyakoribb az 1-es típusú cukorbetegség, mely esetben a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulnak el. Nem véletlen gondolják a kutatók azt, hogy az életmód is tényező lehet, mivel az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában éppen ennek van szerepe.

Szintén gyakori autoimmun betegség a cöliákia, mely a gluténanyagcserével áll kapcsolatban. Eleinte a vékonybelet érintő gyulladás alakul ki, melynek következtében a sérült bélbolyhoknak romlik a tápanyagfelszívó képességük. Emiatt a szervezet gyakorlatilag éhezik, ami miatt fogyás, vérszegénység és vitaminhiány is kialakulhat idővel. Gyakran társul a kórképhez bőrtünet és vérképzési zavar is.

Nem túl gyakori, azonban elég ismert autoimmun betegség a szklerózis multiplex (MS), mely az idegsejteket érintő degeneratív betegség. Eleinte végtagzsibbadás jelentkezik, majd egyensúlyproblémák, gyengeség és járási nehézségek is társulnak hozzá. Neurológiai kórkép, mivel az idegsejteket körbevevő védőréteget, a myelin burkot támadja az immunrendszer, ráadásul a központi idegrendszerben, tehát az agyban és a gerincvelőben.

Szintén ismert, ám sokkal több szervrendszert érintő autoimmun kórkép a lupus. Jellemzően bőrpír és kiütések kísérik, azonban érinti a vesét, a vérképzést, az ízületeket, az agyat és a szívet is.