Menü

Mit kapunk a méhektől?

A méheket, pontosabban a háziméhet már több, mint 6000 évvel ezelőtt „háziasították”, majdnem olyan régen, mint a selyemlepkét. A méhcsaládok felépítése három alapvető funkcióhoz köthető. Az első és legfontosabb funkció a gyarapodás, mely feladatot az anyaméh látja el, melyből minden családban csak egy lehet. A második funkció tulajdonképpen szintén a szaporodáshoz tartozik, mivel ez a megtermékenyítés.

Ezt a herék végzik, más dolguk nincsen. Végül pedig a család harmadik funkciója, a munka. Ide tartozik az anyaméh védelme és táplálása, virágpor gyűjtése stb. Ezt a dolgozók végzik. De milyen hasznos, egészséges tápanyagokkal szolgálnak nekünk a méhek?

Az első és leginkább közkedvelt méhészeti termék a méz. A méhek a virágokból felszívott nektárt saját emésztőnedveikkel keverik, majd ezt a lépsejtekbe töltik és besűrítik. Bár a méz nagyjából 80 százaléka cukor, 20 százaléka víz, természetesen nem kapunk mézet, ha ilyen arányban oldunk cukrot, köszönhetően a méhek által termelt enzimeknek és egyéb folyamatoknak.

Szintén nagyon közkedvelt méhészeti termék a méhpempő. Bár inkább gyógyhatású készítményként használjuk, nem pedig ízesítőként, édesítőként, mint a mézet, tápanyagokban sokkal gazdagabb. Ezt az anyagot a dolgozó méhek termelik garatmirigyeikben és ezzel táplálják a lárvákat az első három napon, illetve a királynőt, élete végéig. A méhpempő nagyjából 60 százaléka víz, ezen kívül 15 százalékban tartalmaz szénhidrátokat, nagyjából ugyanennyi fehérjét és 5-10 százalékban egyéb zsírokat.

Ezen kívül vitamintartalma is jelentős, megtalálható benne az összes B-vitamin, egy kevés C-vitamin, egyéb ásványi anyagok, nyomelemek, ráadásul egyfajta antibiotikum is. A pontos összetételét máig sem sikerült meghatározni. Rendkívül jó hatással van az immunrendszerre és energiatartalma sem elhanyagolható.

Közkedvelt méhészeti termék a propolisz is, melyet vírus-, baktérium- és gombaölő, gyulladásgátló és fertőtlenítő tulajdonsága miatt már több ezer éve ismernek és használnak. Ezt a méhek éppen akkor ’termelik’, amikor nem gyűjtenek nektárt. A propolisz tulajdonképpen gyanta, balzsam, viasz, pollen, illóolaj, vitaminok, ásványi anyagok, szerves anyagok és enzimek összessége. A méhek egyébként ezt a ragadós, sárgásbarna színű gyantás anyagot a kaptárak szigetelésére használják, valamint ezzel védik a királynőt a kártevők és patogén mikroorganizmusok ellen.

Végül pedig a méhészeti termékek közül talán a legtermészetesebb: a virágpor. Minden virágos növényen található virágpor, melyből a méhek táplálkoznak. A virágpor fajtájától függ annak összetétele, például a benne található makrotápanyagok mennyisége, a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége. Emberi fogyasztásra is alkalmas, sokszor találkozhatunk vele különféle étrendkiegészítőkben. Elsősorban a javítja az immunrendszer hatékonyságát a kórokozók ellen, de egyes allergiák esetében is ajánlják, illetve általánosan jótékony hatással van az emésztőrendszer működésére.

Forróságban is biztonságban – így előzzük meg a hőgutát a kutyáknál!

A nyári kánikulában nemcsak az emberek szenvednek a forróságtól, hanem négylábú barátaink is. A kutyák különösen érzékenyek a hőgutára, mert nem tudnak úgy izzadni, mint mi, és testhőmérsékletük könnyen megemelkedhet, ha nem figyelünk rájuk. A hőguta életveszélyes állapot lehet, de néhány egyszerű óvintézkedéssel megelőzhető.

Tűzgyújtási tilalom van érvényben – mit jelent ez?

A tartósan száraz, meleg időjárás miatt általános tűzgyújtási tilalmat rendeltek el több megyében. A tilalom célja az erdő- és bozóttüzek megelőzése, amelyek ilyenkor már egy apró szikra hatására is hatalmas károkat okozhatnak.

Őznász a közutakon (is) - Veszélyes időszak kezdődött az autósokra

Hazánkban az utakon elütött nagyvad háromnegyede őz. Az őzbalesetek döntő része pedig pont ezekben a hetekben történik.

Villámlás és mennydörgés – tudod, mit kell tenned?

Mindenki találkozott már olyan viharral, ami hangos dörgéssel és villámlással járt, de vajon mindenki tudja e, hogy ilyenkor mit kell tenni?

Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.