Indiana Jones kisokos
- Dátum: 2023.07.09., 11:25
- Vass Attila
- film, Indiana Jones, kalandfilm, kritika, mozi, popcorn, Spielberg
Végre valahára mindenki archeológus kalandorra visszatért közénk, hogy az ötödik epizódjával lekerítse gazdag, közismert nagyvásznas karrierjét. Harrison Ford még bőven hetven felett is nagyon menő. A rajongó meg ugye izgatott és Indy kisfiús mosolyának, laza beszólásainak mindent megbocsát. Itt van tehát a soha vissza nem térő alkalom az öt rész bemutatására, a teljesség igénye nélkül egy szubjektív sorrendbe a legrosszabbtól a legjobbig.
Ne feledjük a darabok sztorijai jóval a bemutató évük előtt játszódnak a harmincas évektől a Holdra szállás utáni amerkai propaganda kábulat utánig, így minden résznek van egy kedves múltbéli bája…Nagy kérdés, hogy ettől még a fiatalok kapnak-e az alkalman és élnek a lehetőséggel, hogy megismerjék a régi vágású kalandfilmek legnagyobb ikonikus alakját. Jöjjön hát Spielberg egyik legtipikusabb kalandorának részben George Lucas producerkedése alatti kalandjainak rövid bemutatása.
5. Indiana Jones és a kristálykoponya királysága - 2008

Ez a kései hattyúdal majdnem annyi sebből vérzik, mint egy kezdő fakír bemelegítésnél. Legnagyobb baja, hogy nem ad meglepetést, hiszen mindenki kedvenc sírrablója még hatvanon túl is utazgat a világban és jó kiscserkész módjára fejti meg az örök történelmi rejtvényeket. Kezdetnek most kissé direkten belecsöppenhettünk a világuralomra törő szovjetek hidegháborús csodafegyver keresésébe. Az egykori európai-egyiptomi tapintható korhangulat helyére egy elég esetlen, rideg amerikai légkört kapunk. Ráadásul a kissé logikátlan történetvezetést a hosszú évek alatt kimunkált forgatókönyv meg sem próbálta ellensúlyozni.
Ezúttal Dr. Jones az aranyváros nyomába ered, amihez egy nem evilági kristálykoponya a kulcs. A sarkában természetesen ott lohol az egész KGB, élükön egy karikaturisztikus szadista pszichiáternővel (Cate Blanchettel). Az előző, majd húsz éves rész mintájára megjelenik az új generáció képviselője is, Shia Lebeouf személyében. A helyzet azonban korántsem annyira súlyos, mint amit a Daniken szintű, ufókkal átszőtt nagyon kezdetleges sztori eredményezhetne. Az akciók nagyon a helyükön vannak, Lucas trükkjei szépen illeszkednek a kalandfilmek legjavát sokszor megidéző hangulatban még akkor is hogyha Dr. Jonest egy forgatókönyv vázlattal küszködve láthatjuk kalandjai közt.
4. Indiana Jones és a végzet temploma - 1984

A vásznon második Jones kalandfilm teljesen merészet húzott és a James Bond szerű üldözés után nyíltan bevállalt egy fojtogató ázsiai miliőt, amely jó pár horrorfilmes elemmel borzolt minket. A képi hatások sokkal dominánsok voltak, néha vicces visszautalással az előző részre. Az indiai, tehát autentikus forgatást nem engedték, de így is remekek a díszletek. A megerősödő várakozás miatt azonban nem értékelte szakmailag ez a bizarr történetet, ahol egy gonosz és torz szekta tagjai rabul ejti a világvégén a szép, de kissé ripacs, esetlen hölgydekorációt (Kate Capshaw) és mindenki kedvenc régészprofesszorát.
A készítők privát válási mizériájának pesszimizmusa erősen rányomta a nyomát a jócskán fizikális üldözési jelenetekre és a díszletekre. A rajongók kissé csóválták a fejüket a klausztrofób jelenetektől, és a még mai szemmel már azért kevésbé korosztályos jelenetektől. Azonban a vonatvagonos üldözés előtt, amelyből Disneyland attrakció is lett, le a kalappal. A karakter mindent túlélő ereje, amely mindig hangsúlyos maradt remekül átjön.
3. Indiana Jones és a sors tárcsája - 2023

Ide idomul be a legújabb filmje, amely igyekezett vegyíteni mindent a sorozat korábbi mozis elemeiből. A múltbeli jeleneteknél nagyon sok mesterséges intelligenciát és régi felvételt használtak Harrison Fordról, így kevésbé darabos a főszereplő mozgása. A legjobb korábbi pillanatok megelevenednek és egy letűnt korszakba nyerünk betekintést, ahol még Spielberg koordinálta Jones kalandjait. A mozi a legütősebb alapfelállást a náci régiség rablók versus amerikai életművész professzor hozta előre, azonban itt a már 70 feletti főhős nem flörtöl a hölgyekkel, hanem valódi régésztársra, társakra van szorítkozva.
Phoebe Waller-Bridge, Indy keresztlányaként egy tűzről pattant kalandorként göngyölíti fel vele Arkhimédész tárcsájának legendáját. Az alapsztori még ha kicsit lapos is, de sokkal jobb, mint az időrendileg ezt megelőző ufós rész. James Mangold rendező a dán Mads Mikkelsen személyében remek rosszfút talált, aki ellen szívből lehet drukkolni. A vágások és az autós/lovas/vonatos üldözések kissé vadabbak, mint amit egy nyugdíjas régésztől elvárhatnánk, de legalább gyönyörű helyszíneket láthattunk, nem sajnálták a pénzt semmire. A kissé Tom és Jerrys esés-kelés mellett azért még hihető is helyenként a dolog. Ford pedig kisujjból új szintre emeli ikonikus szerepét, már csak ezért is érdemes ellátogatni a mozikba. Kihozták a legtöbbet a helyzetből. Kedves és szerethető az ötödik, záró darab.
2. Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag - 1989

A személyes kedvencem. Mindenki a topon volt: a zene, a vágás követhető és még egy remek kis visszaemlékezést is kapunk, megnyitva az utat egy rövid idejű, de roppant informatív későbbi tévé sorozatra. Egy mozi áráért 1989-ben rögtön két Jonest is kaptunk. Sean Connery lubickol a mindentudó, deista apa szerepében. Alig idősebb csak Fordnál, de senkinek nem jelentett ez gondot, észre se vettük. A párosuk több mint zseniális, minden közös rezdülésük, mondatuk tanítanivaló.
A nácikkal szembeni grandiózus kaland az örökéletet adó szent Grálért hálás téma, amely még annak ellenére is klasszikus, hogy végül a legendás Sir Laurence Olivier végül nem fogadta el a címbéli fontos, kereszteslovag szerepet. Az Indy filmek humora itt talán a legártatlanabb és legtalálóbb. A helyszíneknek, az egyre globalizálódó világban az ingyen reklém rekord turistalátogatottságot adott. A kritika is imádta a mozit, amelyben ezúttal minden korosztály megtalálta a számítását. Ízig-vérig családi mozi. Azon filmek egyike szerintem, amely vhs videokazin agyonnézve volt azért az igazi.
Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói – 1981

A mozi, amely újradefiniálta a kalandfilm fogalmát. A 80-as évek egyik legmeghatározó darabja. Minden jelenete friss, újranézhető. Spielberg-Lucas páros igazi telitalálata, amit mindenki szeretett. A kissé morbid és meglepő finálé ellenére remek darab. A románc jelleg éppúgy ahogy a történelmi helyszínek, kosztümök, zenei betétek fantasztikusak. A náci rosszfiúk, ahogy Jones ellentétpárjával Paul Freemannal (Belloq) egyesülve harcolnak a zsákmányért Indianával azt öröm végigizgulni. Ugyanakkor a történet egy olyan világba visz el minket, ahol még nem a technika hanem a megelevenedő történelem az igazi mozgatórugója az eseményeknek.
Az elveszett frigyláda utáni elkeseredett versenyfutás nem ül le egy percre se. Az átkötő jelenetek is zsánerelemekké váltak. Minden valamire való fiatal tátott szájjal bele tudta élni magát ebbe a nagybetűs kalandba. Valami olyat kapott a néző, amelyet másolni lehet, de megismételni csak az újranézéssel. Minden a helyén van/volt/lesz. Köszönjük Mr. Jones.
Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban
Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.
A haza és az emberség kötelez
Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.
Del Toro újraéleszti a Frankensteint
„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.
Az ember, aki az USA-ban született
Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.