5 érv az olívabogyó rendszeres fogyasztása mellett

Olívabogyó vagy olajbogyó: ú, de jól mutatnak egy pizza tetején, mediterrán éttermek asztalán vagy a főzős blogok, szakácskönyvek ínycsiklandó fotóin, videóiban. A fényes-fekete, zöld, barna vagy éppen vöröses, kisebb vagy nagyobb, gömbölyű vagy hosszúkás olajbogyók szinte kihagyhatatlan összetevői egy villantós vacsorának. Az olajbogyónak vannak lelkes rajongói, van, aki kihagyná, van, aki nem is akar vele kísérletezni, de nekem például van olyan barátnőm is, aki – bár elsőre nem is igazán ízlett neki – szándékosan, céltudatosan szoktatta magát (férjestül) az olajbogyóevéshez, mert meg van győződve arról, hogy nagyon egészséges.

Ha a Földközi-tengeri nyaralások emlékét felidézed, bevillannak a göcsörtös törzsű, ezüstös levelű olajfák képei. Egész ligetek mentén kanyarognak az autóutak Olaszországban, Görögországban vagy a Közel-Keleten. De már az ókorban is napi eledel volt az olajfa termése, az olívabogyó vagy a belőle sajtolt finom olívaolaj. A változatos színű, formájú gyümölcsöt (mert akármilyen meglepő, az olajbogyó gyümölcs!) akár egy darab kenyérrel, önmagában ették – ha a kenyeret olívaolajba mártogatták és jutott hozzá még egy kupa könnyű bor is, az már igazi lakoma lehetett. (Ezeken a vidékeken ma is szokásos az ilyen egyszerű, de tápláló és finom ebéd – érdemes akár így is megkóstolni!)

Az üzletek polcain legtöbbször a zöld és fekete olívabogyóval találkozol. Mi a különbség? A bogyó színe csak azon múlik, hogy mennyire érett, amikor leszedik. A zöld olajbogyót ősszel, a feketét később, csak január táján szüretelik. Mielőtt tovább olvasnál, szögezzük le: az, hogy az olívabogyó finom, lehet egyéni ízlés kérdése. De hogy nagyon egészséges és a fogyasztása mindenki számára ajánlott, azt a táplálkozástudomány, sőt az orvostudomány is alátámasztja. Ha olajbogyót eszel, magas víztartalmán kívül fontos tápanyagokat kap a szervezeted: sok fehérjét, szénhidrátot, kevesebb zsírt. (Azt ugye tudod, hogy szénhidrátokra és zsírokra akkor is szüksége van a testednek, ha karcsúbb szeretnél lenni – de nem mindegy, hogy milyen élelmiszerekből kapja meg ezeket!) A növényi olajokban elsősorban telítetlen zsírsavak vannak, amelyeket könnyebben emésztünk meg.

A növényi olajok közül is kiemelkedik az olíva, 76%-os egyszeresen telítetlen és 8 %-os többszörösen telítetlen zsírsavtartalmával. Valóságos kincsesbányája az értékes anyagoknak: gazdagon tartalmaz kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot, nátriumot, D, C, B és A-vitamint. Ne várd meg, amíg tablettákkal kell pótolnod őket! A szervezetünkben sokszor lépnek fel gyulladások, némelyikről nem is tudunk. A gyulladás azt jelenti, hogy az immunrendszerünk aktivizálódott, tehát első körben gyógyító hatása van. Az állandósult, vagyis krónikus gyulladások viszont komolyabb betegségeknek is megágyazhatnak, ezért jó, ha az étrended megtervezésekor figyelsz arra, hogy gyulladáscsökkentő finomságokat is válassz.

Az olívabogyó tele van antioxidánsokkal, amelyek gátolják a test betegítő égési folyamatait, így, ha rendszeresen fogyasztod, vigyáz az egészségedre. Mennyivel természetesebb, ha nem gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatására vársz, hanem megszokod, hogy a salátádra rádobj egy marék olajbogyót! Sokunk nagy kedvence például a híres Caprese saláta, amelyhez csak néhány érett paradicsom, egy nagy gombóc mozzarella, egy pici só-bors, egy csokor bazsalikom és egy kis extra szűz olívaolaj kell, megfejelve egy bőkezű adag olajbogyóval. Szuper finom, és ráadásul gyönyörű a tányérodon! Ha szeretsz ételfotókat posztolni, ez biztos siker!

Rég tudjuk, hogy a mediterrán vidékek lakói között ritkábbak a rákos és egyéb krónikus megbetegedések, és hogy a titkuk nagy részben az egészséges táplálkozás. Ennek az alapja, hogy bőségesen fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt, halakat és könnyű húsokat, de a lényeg, hogy a főzéshez olívaolajat használnak és nagyon gyakran eszik az olajfa finom termését, az olívabogyót is. Tudod már, hogy az olajbogyóban nagyon sok a telítetlen zsírsav – ezek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében segítenek.

A mediterrán étrendet követők között ritkább a vastagbélrák, a hasnyálmirigy, a mell és a prosztata rákos megbetegedése is. Nem véletlen, hogy divatos diéták jönnek-mennek, némelyikük nem is teljesen ártalmatlan, de abban a táplálkozástudományi szakértők is egyetértenek, hogy a mediterrán diéta sokkal több fogyókúránál – hosszú távon is egészségesebbek leszünk tőle. A fogyás persze a bónusz, és az is, hogy nagyon finom ételeket kóstolhatsz! Ha beleolvasol néhány receptbe, szerintem ellenállhatatlan vágyat érzel majd, hogy máris kipróbálj egyet!