Menü

Az eustressz, vagy más néven pozitív stressz

A stressz nemcsak negatív hatással jár, bár a legtöbb embernek egyből valami negatív dolog jut az eszébe róla, ugyanakkor kutatások bizonyítják, hogy a stressz segítheti is az ember életét. Tegyük félre picit az előítéleteket és a sémákat és gondoljuk újra a stressz hatásait.

Az eustressz, vagy más néven pozitív stressz motiváló hatású, fokozza az energiát, azonban csak rövid távú. Az eustressz javítja a teljesítményt, szemben a rossz hatású stresszel, amely akár hosszútávon is képes szorongást okozni, csökkenti a teljesítményt, és mentális problémákhoz vezethet. A pozitív stressz segít bennünket például abban, hogy jól teljesítsünk egy vizsgán, egy állásinterjún vagy egy számunkra fontos prezentáción.

A stressz valami rossznak a szinonimájává vált, egy olyan érzéssé, amit a reklámokban a forgalmi dugókban érzünk vagy amikor a reggeli rohanásban veszekszünk s idegeskedünk a gyerekeinkkel. Ez részben ismerős is és így is van, ám létezik pozitív stressz is, mely képes jobb teljesítményre inspirálni.

Tény, hogy a stressz nagyon káros dolgokat tud művelni az emberekkel. Testi és lelki bajok okozója, a mentális egészség rombolója lehet, sőt, bizonyos kutatások szerint még a meg nem született kisbabákra is hatással van, ha az anya túl sokat stresszel, ezek azonban a káros, hosszú távú stresszről mondható el. A legveszélyesebb ugyanis valóban a tartós stressz, amely számos pszichés, sőt testi betegséggel is összefüggésben áll.

A káros stresszel szemben azonban az eustressz a barátunk lehet.

Gondoljunk csak a felelésekre, vizsgaidőszakra.

Úgy tartják, hogy ha vizsga előtt izgul az ember, szaz jó jel, mert elősegíti, hogy kihozza önmagából a maximumot. Természetesen nem a bénító idegességre és félelemre gondolok, hanem az egéséges mértékű, motiváló stresszre.

A stressz megemeli az adrenalinszintet, egyúttal növeli a teljesítményt, és mivel éberséget okoz, így lényegében a túlélés egy eszköze. Ezt a pozitív stresszt tudományos berkekben eustressznek nevezik, melyben az „eu” előtag görög eredetű. Ez a fajta stressz viszonylag rövid ideig áll fent, szemben a negatív distresszel.

Hogyan építhető be a pozitív stressz a mindennapokba?

Ahhoz, hogy a pozitív stressz megtapasztalható legyen, olyan szituációkat kell keresni, amelyek az ember komfortzónáján kívül esnek. Ha valahol úgy kell teljesíteni, hogy az kissé megijeszt minket, izgulunk, vagy kellemetlenül érezzük magunkat, például egy felelés, előadás, versmondás közben, akkor a pozitív stressz hatására az illető fókuszáltabb lesz és a legjobbját tudja nyújtani.

Fontos azonban, hogy ezek a szituációk ne töltsék el az embert félelemmel, komolyabb rettegéssel, mert akkor a distressz fog érvényesülni. Nyilván, ha nekem tériszonyom van, akkor nem fogom erőltetni a magas helyeket, ha pedig bezártsági érzetem, nem fogok erővel liftbe szállni, de egy vizsga, felelet, bizottság előtti megmérettetésnél vagy futóversenyen a javamra is fordíthatom ezt a fajta izgalmat.

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?

Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll

A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.