Az utolsó tánc mindent megváltoztat
- Dátum: 2025.03.02., 14:14
- Vass Attila
- kritika, Las Vegas, mellmutogatás, revü, show, showgirl, sztár
Az egykori Baywatch-sztár és szexszimbólum, Pamela Anderson belenyúlt a tuti szerepbe, mikor eljátszotta Az utolsó showgirl vele egykorú, „kiöregedő”, magamutogató revütáncosát (Shelly-t). A film meglepően jó kritikai fogadtatása mindenkit meglepett. Pedig egyáltalán nem érdemtelen a szakmai lelkesedés. Egy Coppola-palánta (az ismert rendező unokája, Gia) levezényelte mozi sok ismert arccal (Jamie Lee Curtis, Dave Bautista) összeállt egy simán nézhető, beszélgetős művészfilmmé.
Anderson karaktere lengén öltözve mosolyog már évtizedek óta egy revüben Las Vegasban. A hatvan felé bandukoló, kissé üres tekintetű, cincogó hangú Shelly-t szakmailag mindenki tiszteli, ő tényleg a színpadon a túltolt, egykori párizsi hangulatot idéző ruhákban éli meg a valódi énjét. Itt igazán önmaga. A shownak azonban hamarosan vége. Ez mindenkit megráz. A maga életbörtönében keresi helyét és igyekszik újra definiálni magát a főhős, miközben örökbeadott felnőtt lányával is próbálja javítani a kapcsolatát. A drámai vonal tehát adott. Azonban ennél többet kapunk, mivel a remek fényképezést sok klipszerű elem is tarkítja, amitől minden sokkal minőségibbnek néz ki, mint amit a büdzsé kerete megengedne.
A főhős baráti köre is helyt áll. Az egykori, már kiöregedett, piás showgirl, Annette szerepében Jamie Lee Curtis önmaga tűpontos (BAFTA-jelöléses) karikatúrája, külön jár a pacsi a showbiznisz kegyetlen, eléggé hímsoviniszta világára rácsodálkozó, szemtelenül fiatal Jodie (Kiernan Shipka) hiteles alakításáért. A Las Vegas -i fények mögött is élnek emberek, akik igenis érdekesek és értékesek üzenik a látottak. Aki nem bírja a lassú folyású, ’emberszagú’, drámai, megbánós, a szereplők életére reflektáló történeteket, az a most streamingen debütáló Az utolsó showgirl-t kerülje el.
Aki viszont kísérletező típus és kíváncsi mire kapott, a szakmailag mindig is lenézett, Pamela Anderson SAG, és Golden Globe-jelölést, az bátran próbálkozzon a filmmel. Külön öröm, hogy a színésznő az Arany Málnán (a legrosszabb filmek éves gáláján) az úgynevezett Razzie Redeemer-díjat is nyert ezzel, ami azoknak jár, akik az új alkotásukkal bebizonyították, hogy képesek, a korábbiakkal ellentétben, értékes alakítást nyújtani. Ez korrekt, mert tényleg erről van itt szó. A mellmutogatáson kívül is van élet. Talán a drámai vonal lehet a jó irány a színésznőnek a jövőben. Mi drukkolunk.
Mamma Mia! – nem lehet ABBAhagyni!
2014 szeptembere óta hódít az ABBA-zenékkel tarkított musical, vagyis a Mamma Mia! a honi műsorrendben, a Madách Színházban. Az idei egyik júniusi előadást élvezhettem végig, és próbáltam megfejteni, hogy az ABBA férfi tagjai által zeneileg írt darab, aminek 1999-ben volt a londoni premierje, miért ilyen népszerű még mindig? Ezek motoszkáltak bennem kérdésként. Az biztos, hogy remek dalokat, könnyed hangulatot ígért egy mesebeli görög sziget díszletei közt. Lássuk milyen ez a 12 éven aluliaknak nem ajánlott, örökzöld musical mai szemmel?
Az igazság ideát van
Steven Spielberg, kedvenc popcorn mozis mesemondónk újra sci-fi témához nyúlt. A többek között a Harmadik típusú találkozások, az E.T. - A földönkívüli, valamint a Világok harca rendezője ezúttal 19-re lapot húzva, az UFO hitének összegzését tárja elénk A leleplezés napja című új filmjében. A csapata nagyon impozáns: David Koepp, horror és popcorn mozik ismert forgatókönyvírója adta az alapot, a nagy öreg John Williams a filmzenét, míg a mester ’házi’ operatőre, Janusz Kaminski is benne volt a buliban. Megaköltségvetés és igazi X-aktás hangulat. Lássuk, klasszikussal van-e dolgunk?
Humorral figyelmeztet a Pixar új kalandja
Daniel Chong első Pixar-rendezése egyszerre vicces, megható és aktuális. Az Agyugrász nemcsak az év egyik legszórakoztatóbb animációs filmje, hanem egy fontos figyelmeztetés is arról, hogy milyen világot építünk fel és hagyunk magunk után.
Chopin zenéje megküzd a halállal is
A híres zeneszerzők, zenészek életéről készült tradicionálisabb felfogású, európaibb szemléletű film témájának keresve se lehetett volna jobbat találni Chopin, párizsi, XIX. század közepi, utolsó éveinél. A küzdelme a tüdőbajjal és a felületes kapcsolatokkal egyszerre megindítónak és felemelőnek ígérkezett, mikor a lengyelek végre vászonra álmodták az élettörténetének ezt a szeletét. A Chopin-film kissé felkavaró haláltusát ígért korhű díszletekkel, Közép-Európában kiemelkedő büdzsével és profizmussal. Lássuk, hát, hogy a most mozijainkban elstartoló Chopin - Párizsi szonáta kiemelkedik-e a biográfiai eredetű tévéfilmek erdejéből, vagy csak egy túltolt marketing piruett?
Harcra született: Mortal Kombatra fel!
Az egyik kedvelt 90-es évekbeli videójátékunk adaptációja újra visszatért a vászonra. A Mortal Kombat fénykorában egy generáció egyik meghatározó élménye volt. A készítők ugyanazok, mint a 2021-es remake esetében, itt azonban nagyobb a tét és a költségvetés. Szkeptikusan vártuk a második részt, de remek trükköket, fényképezést és véres küzdelmet joggal reméltünk az új kalandtól. Lássuk megfelelnek-e a látottak az elvárásainknak!