Az utolsó tánc mindent megváltoztat
- Dátum: 2025.03.02., 14:14
- Vass Attila
- kritika, Las Vegas, mellmutogatás, revü, show, showgirl, sztár
Az egykori Baywatch-sztár és szexszimbólum, Pamela Anderson belenyúlt a tuti szerepbe, mikor eljátszotta Az utolsó showgirl vele egykorú, „kiöregedő”, magamutogató revütáncosát (Shelly-t). A film meglepően jó kritikai fogadtatása mindenkit meglepett. Pedig egyáltalán nem érdemtelen a szakmai lelkesedés. Egy Coppola-palánta (az ismert rendező unokája, Gia) levezényelte mozi sok ismert arccal (Jamie Lee Curtis, Dave Bautista) összeállt egy simán nézhető, beszélgetős művészfilmmé.
Anderson karaktere lengén öltözve mosolyog már évtizedek óta egy revüben Las Vegasban. A hatvan felé bandukoló, kissé üres tekintetű, cincogó hangú Shelly-t szakmailag mindenki tiszteli, ő tényleg a színpadon a túltolt, egykori párizsi hangulatot idéző ruhákban éli meg a valódi énjét. Itt igazán önmaga. A shownak azonban hamarosan vége. Ez mindenkit megráz. A maga életbörtönében keresi helyét és igyekszik újra definiálni magát a főhős, miközben örökbeadott felnőtt lányával is próbálja javítani a kapcsolatát. A drámai vonal tehát adott. Azonban ennél többet kapunk, mivel a remek fényképezést sok klipszerű elem is tarkítja, amitől minden sokkal minőségibbnek néz ki, mint amit a büdzsé kerete megengedne.
A főhős baráti köre is helyt áll. Az egykori, már kiöregedett, piás showgirl, Annette szerepében Jamie Lee Curtis önmaga tűpontos (BAFTA-jelöléses) karikatúrája, külön jár a pacsi a showbiznisz kegyetlen, eléggé hímsoviniszta világára rácsodálkozó, szemtelenül fiatal Jodie (Kiernan Shipka) hiteles alakításáért. A Las Vegas -i fények mögött is élnek emberek, akik igenis érdekesek és értékesek üzenik a látottak. Aki nem bírja a lassú folyású, ’emberszagú’, drámai, megbánós, a szereplők életére reflektáló történeteket, az a most streamingen debütáló Az utolsó showgirl-t kerülje el.
Aki viszont kísérletező típus és kíváncsi mire kapott, a szakmailag mindig is lenézett, Pamela Anderson SAG, és Golden Globe-jelölést, az bátran próbálkozzon a filmmel. Külön öröm, hogy a színésznő az Arany Málnán (a legrosszabb filmek éves gáláján) az úgynevezett Razzie Redeemer-díjat is nyert ezzel, ami azoknak jár, akik az új alkotásukkal bebizonyították, hogy képesek, a korábbiakkal ellentétben, értékes alakítást nyújtani. Ez korrekt, mert tényleg erről van itt szó. A mellmutogatáson kívül is van élet. Talán a drámai vonal lehet a jó irány a színésznőnek a jövőben. Mi drukkolunk.
Chopin zenéje megküzd a halállal is
A híres zeneszerzők, zenészek életéről készült tradicionálisabb felfogású, európaibb szemléletű film témájának keresve se lehetett volna jobbat találni Chopin, párizsi, XIX. század közepi, utolsó éveinél. A küzdelme a tüdőbajjal és a felületes kapcsolatokkal egyszerre megindítónak és felemelőnek ígérkezett, mikor a lengyelek végre vászonra álmodták az élettörténetének ezt a szeletét. A Chopin-film kissé felkavaró haláltusát ígért korhű díszletekkel, Közép-Európában kiemelkedő büdzsével és profizmussal. Lássuk, hát, hogy a most mozijainkban elstartoló Chopin - Párizsi szonáta kiemelkedik-e a biográfiai eredetű tévéfilmek erdejéből, vagy csak egy túltolt marketing piruett?
Harcra született: Mortal Kombatra fel!
Az egyik kedvelt 90-es évekbeli videójátékunk adaptációja újra visszatért a vászonra. A Mortal Kombat fénykorában egy generáció egyik meghatározó élménye volt. A készítők ugyanazok, mint a 2021-es remake esetében, itt azonban nagyobb a tét és a költségvetés. Szkeptikusan vártuk a második részt, de remek trükköket, fényképezést és véres küzdelmet joggal reméltünk az új kalandtól. Lássuk megfelelnek-e a látottak az elvárásainknak!
Michael Jackson legendájának nyomában
Michael Jackson nagyon megosztó életutat hagyott maga után. Minden idők egyik legkiemelkedőbb táncosának és énekesének története rengeteg megfilmesíthető motívumot tartalmazott. Az örökséget felügyelők pedig elérkezettnek látták az időt egy egész estét filmmel elvinni minket egy nosztalgiavasútra, megnyerték rendezőnek a biztoskezű Antoine Fuqua-t (Kiképzés, A nap könnyei). A főszerepben Jaafar Jackson (a legenda unokaöccse) mindenkit meglepett, a zene kolosszális, mega reklám promóció, a hangulat adott. A zajos kezdeti sikerek mellett itt volt az ideje, hogy utána nézzünk a film valós értékének.
Az emberi teremtés tragédiája
Az elvakult kutató orvos által holtból élő ember teremtésének legendája, Mary Shelley angol romantikus regénye, a Frankenstein, rengeteg feldolgozást megélt már vásznon és a világot jelentő deszkákon egyaránt. Azonban a Vígszínházban két hónapja sikerrel futó adaptáció, a Frankenstein – A modern Prométheusz mégis különleges élményt ígért. Hatalmas díszletek, alapmű íránti tisztelettel teli átiratot, ami követi a regényt de újabb vetületekkel gazdagítja is azt. A Garai Judit és Hegymegi Máté (egyben rendező) által írt darab különleges, kiemelt esemény, efelől nem volt kétség. Lássuk a részleteket.
A bömballban minden lehetséges
A kosárlabdáról eddig is igyekeztek rajzfilmszerű keretek között vicces meséket elmesélni (legismertebb a Space Jam I-II). Ezek nem mellékelték a humort, de valahogy nem nagyon sikerült összekötni a labdás sportot az amerikai filmek egyik legfelkapottabb momentumával, jelesül a lesajnált, jólelkű „amatőr” felemelkedés történetével. Itt volt az ideje a Goat - Will, a bajnok befutásának a műfaj kánonjában. Egy kis kecske, Will üstökösszerű sportsikereinek kellemes perceit ígérte a mozi a legkisebbeknek és a nagyobb, gyereklelkű NBA-rajongóknak egyaránt.