Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
- Dátum: 2026.01.05., 05:57
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- adrenalin, biztonság, egészség, évkezdés, felelősség, felkészülés, hagyomány, hideg víz, hidegsokk, hipotermia, jótékonyság, kihívás, kockázatok, közösségi élmény, szervezett esemény, szív- és érrendszer, téli fürdőzés, újévi csobbanás, veszélyek, vízimentők
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek. Az esemény egyszerre közösségi program, látványos hagyomány és sokak számára személyes kihívás, ugyanakkor nem veszélytelen, ezért fontos tisztában lenni a kockázatokkal is.
A csobbanás eredete részben északi országok téli fürdőkultúrájához köthető, de mára világszerte elterjedt. Sok településen szervezett formában zajlik: mentők, búvárok, vízimentők és orvosi felügyelet biztosítja a résztvevők biztonságát, gyakran jótékonysági céllal kapcsolják össze az eseményt. A résztvevők beszámolói szerint az élmény euforikus, az év kezdetének szimbolikus „újraindítása”, amely bátorságot, összetartozást és jókedvet ad.

Az újévi csobbanás mellett szól, hogy a hideg víz rövid ideig tartó hatása egészséges embereknél serkentheti a vérkeringést, fokozhatja az éberséget, és mentálisan is frissítő élményt nyújthat. A rendszeres hideg vizes fürdőzést végzők – megfelelő felkészülés mellett – erősebb stressztűrő képességről és jobb közérzetről számolnak be.
Fontos azonban hangsúlyozni: ezek az előnyök elsősorban gyakorlott, edzett személyeknél jelentkeznek.
A kockázatok viszont valósak és súlyosak lehetnek. A hirtelen hideg víz hidegsokkot válthat ki, amely légzéskimaradással, pánikkal és hirtelen vérnyomás-emelkedéssel járhat. Szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, asztma, epilepszia vagy kezeletlen egészségügyi problémák esetén az újévi csobbanás kifejezetten veszélyes.
A kihűlés (hipotermia) rövid idő alatt kialakulhat, különösen szeles időben vagy folyóvízben. A csúszós part, a rossz látási viszonyok és a jeges vízben csökkent izomerő tovább növeli a balesetveszélyt.

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint csak az vegyen részt újévi csobbanáson, aki egészséges, tisztában van saját terhelhetőségével, és betartja az alapvető biztonsági szabályokat. Elengedhetetlen a fokozatos vízbe lépés, a rövid bent tartózkodási idő, a felügyelet jelenléte, valamint a gyors, száraz ruhába öltözés és felmelegedés a csobbanás után. Alkohol fogyasztása a merülés előtt vagy után kifejezetten ellenjavallt.
Összességében az újévi csobbanás látványos és emlékezetes módja lehet az év indításának, de csak felelősen, megfelelő szervezés és önismeret mellett. A hagyomány igazi értéke nem a kockázatvállalásban, hanem a közösségi élményben és a tudatos döntésben rejlik.
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?
Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.