Öt perc, ami megváltoztatja a mindennapjaidat

A sűrű mindennapokban sokszor úgy érezzük, hogy minden perc számít, és egyszerűen nincs elpocsékolható időnk, és azt kívánjuk, bárcsak tovább tartana egy nap, mint huszonnégy óra. Egymást érik a feladatok, az e-mailek, a határidők, és a legtöbbször az az első gondolatunk, hogy most biztosan nincs idő megállni. Pedig a szervezetünk éppen ilyenkor hálálja meg leginkább azt a néhány percet, amikor tudatosan kiszakadunk a folyamatos terhelésből. A mikroszünetek, ezek a rövid, néhány perces pihenők, meglepően sokat dobnak a latba azzal kapcsolatban, hogy a nap végére mennyire érezzük magunkat kimerültnek.

A tudományos háttér a következő: az emberi agy nem folyamatos, megszakítás nélküli munkára lett tervezve. Az úgynevezett ultradian ritmus, a szervezet természetes, körülbelül 90 perces aktivitási ciklusa, szabályozza a figyelem és az energia hullámzását. Amikor ezeket a természetes mélypontokat figyelmen kívül hagyjuk, és erőltetjük tovább a koncentrációt, a kognitív teljesítmény fokozatosan romlik, a hibázás valószínűsége nő, a stresszhormonok szintje pedig emelkedik. Nem azért fáradunk el délután három környékén, mert ennyire „gyengék” vagyunk, hanem mert a szervezet egy jól működő jelzőrendszeren keresztül jelez számunkra, hogy túlterheltük magunkat.

Az egyik legegyszerűbb mikroszünet a tudatos légzés. Amikor stresszesek vagyunk, a légzésünk általában felületesebbé és gyorsabbá válik. Ha ilyenkor néhány percig lassan és mélyen lélegzünk, azzal üzenetet küldünk a szervezetünknek, hogy biztonságban vagyunk. Ez segíthet csökkenteni a feszültséget, mérsékelni a stresszhormonok szintjét, és kiegyensúlyozottabb állapotba hozni a testet.

A mozgás szintén kulcsfontosságú. Az ülőmunka egyik legnagyobb kihívása, hogy hosszú ideig ugyanabban a testhelyzetben maradunk. A vállak megfeszülnek, a hát elfárad, a keringés lelassul. Röviden felkelni az asztaltól, vagy abbahagyni az éppen aktuálisan végzett fizikai munkát, néhány nyújtó mozdulat vagy egy gyors séta a lakásban vagy az irodában segíthet felébreszteni a testet. Nem kell bonyolult gyakorlatokra gondolni. a vállkörzés, a karok nyújtása vagy a hát finom átmozgatása már néhány perc alatt is érezhetően javíthat a közérzeten.

A képernyő kis időre elhanyagolása szintén fontos része ezeknek a szüneteknek. Tehát, ha van egy szabad percünk, akkor ne rögtön a telefonunkért nyúljunk, hogy a közösségi médiával, vagy más hírfolyamokkal fárasszuk az idegrendszerünket, hiszen a monitor folyamatos nézése már önmagában hamar kifárasztja a szemünket. Ha emellett még a szabad pillanatokban is képernyőt nézünk, ez könnyen fejfájáshoz és koncentrációs nehézségekhez vezethet. Ha időnként felnézünk a képernyőről, kinézünk az ablakon, vagy egyszerűen csak pár percre másra irányítjuk a figyelmünket, a szemizmoknak lehetőségük van ellazulni.

A mikroszünetek egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényelnek külön időbeosztást vagy hosszú pihenőket. Egy pohár vízért felkelni, néhány lépést tenni a szobában, vagy egy perc csendes légzés az ablak mellett mind olyan apró szokás, amely könnyen beépíthető a mindennapokba. Ha ezeket rendszeresen beiktatjuk, a nap végére kevésbé érezzük magunkat kimerültnek.