Menü

Hogyan alakítsunk ki klímatűrő, méhbarát kertet Magyarországon?

Magyarország éghajlata az elmúlt években jelentősen változott, amihez nekünk is alkalmazkodni kell, amikor kertet tervezünk. Íme, néhány tipp, hogy a nyári meleg időszakban is szép kertünk legyen.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyári hatalmas hőség, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt új irányt kell venni a kerttervezésben. Egy jól megtervezett, klímatűrő kert kevesebb öntözést igényel, ellenállóbb a szárazsággal szemben, és közben a méheknek, lepkéknek és más beporzó rovaroknak is menedéket nyújt.

Sokan még mindig úgy tervezik kertjüket, mintha egész nyáron rendszeresen esne az eső, pedig ez már korántsem igaz erre az időszakra. Éghajlatunk egyre jobban hasonlít a mediterrán térségekéhez, amik inkább hosszantartó, száraz időszakokból és néha lezúduló, nagyobb mennyiségű csapadékokból állnak. Ahhoz, hogy így is fenntarthatóbb kertünk legyen, olyan növényeket kell választanunk, melyek bírják ezeket a hőmérsékleti változásokat. Sok kertben a legnagyobb probléma nem a csapadék hiánya, hanem az, hogy a talaj nem képes megtartani a vizet, ezért az első feladat a talaj javítása.

Például a komposzt rendszeres használata növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja a vízmegtartó képességét, és segíti a növények gyökérzetének fejlődését. A talaj takarása, vagyis a mulcsozás szintén rendkívül hasznos. A fakéreg, a faforgács vagy akár a levágott fűréteg csökkenti a párolgást, mérsékeli a talaj felmelegedését és visszaszorítja a gyomokat. Egy megfelelően mulcsozott kertben akár 30–50 százalékkal is csökkenhet az öntözési igény. Érdemes a gyep egy részét szárazságtűrő évelőágyásokkal helyettesíteni. Az évelő növények mélyebb gyökérzetet fejlesztenek, ezért jobban hasznosítják a talaj nedvességét, és kevesebb gondozást igényelnek.

A méhek számára a legfontosabb a folyamatos virágzás. Olyan növényeket érdemes választani, amelyek tavasztól őszig egymást váltva biztosítanak nektárt és virágport. Ide tartozik például a levendula, az orosz zsálya, a kakukkfű, a kasvirág, a mézontófű, vagy éppen a varjúháj különböző fajai. Ezek mind jól bírják a sok napsütést és kevésbé igényesek öntözés szempontjából. Ne feledkezzünk meg a csapadékvíz felfogásáról sem, hiszen rendkívül értékes a növények öntözésének szempontjából is, mivel nincs benne annyi adalékanyag, mint a vezetékes csapvízben. Így a vízhálózatokat sem terheljük feleslegesen.

A túlságosan rendezett kerteket, melyeket különféle vegyszerekkel is tartanak rendben, nem kedvelik a kisebb lakók, mint a sünök, rovarok, és egyéb hasznos állatok. Érdemes kicsit a természetre is bízni a növények szaporodását.

A jövő kertje Magyarországon inkább a kevesebb gyepből, több szárazságtűrő évelőből és tudatos vízgazdálkodásból kell, hogy álljon, ezzel magunknak és az élővilágnak is segítséget nyújtunk.

Vadgesztenye, az ősz egyik legnagyobb kincse

Ősszel minden tele van a vadgesztenye leveleivel és terméseivel, amit érdemes gyűjteni és felhasználni.

A fák és a természet gyógyító ereje

Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.

Nem csak salátára jó – ennyi mindenre használhatjuk az ecetet a háztartásban

Az ecet szinte minden konyhában megtalálható, mégis sokan leginkább csak savanyúságokhoz vagy salátákhoz használják. Pedig ez az egyszerű, olcsó alapanyag a háztartás több területén is hasznos lehet. Takarításnál, vízkőoldásnál, szagtalanításnál és akár a mosás során is bevethetjük. Nem kell hozzá különleges recept vagy drága tisztítószer – sok esetben elég egy üveg ecet és egy kis türelem.

Pár dolgot nézz át a házon még a hideg előtt – így készítsd fel otthonodat a fűtési szezonra

Az ősz nemcsak a színes leveleket és a hűvösebb reggeleket hozza magával, hanem azt is jelzi, hogy hamarosan újra szükség lesz a fűtésre. A hideg beköszönte előtt érdemes egy kicsit körbejárni a házat, és átnézni azokat a részeket, amelyek nyáron talán eszünkbe sem jutottak. Egy kisebb javítás vagy karbantartás most még egyszerűbb lehet, mint akkor, amikor már mínuszok vannak odakint.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?