Ezt próbáld ki! - öttusa
Az öttusa hagyománya sokkal korábbra nyúlik vissza, mint azt gondolnánk. Speciális, összetett nehéz sport, amiben mi, magyarok hagyományos jók vagyunk.
Már az ókori olimpiákon is rendeztek öttusát, persze nem olyat, mint amit ma ismerünk. Akkoriban a futás mellett diszkoszt vetettek, gerelyt hajítottak, távolt ugrottak és birkóztak a résztvevők.
Az újkori olimpiákon korán, már 1912-ben debütált a modern változat, amely lovaglásból, lövészetből, vívásból, úszásból és futásból áll. Az eleinte voltaképpen katonainak tartott sportág ma is az olimpiai program része, de ehhez tartania kellett a lépést az idővel és az elsősorban a televízióközvetítések diktálta megváltozott követelményekkel.
Az öttusa öt évvel ezelőtt komoly változáson esett át, kombinálták a futást és a lövészetet. Ez azt jelenti, hogy futás közben meghatározott időnként, három alkalommal helyezkednek lövőállásba a versenyzők. Az újítás bevált, a sportág látványosabb és talán még izgalmasabb lett.
Az öttusa speciális sportág, amely összetett képességeket és komoly felkészültséget igényel. A lovaglás máig lutri számnak számít, hiszen nem mindegy milyen négylábú hátán kell teljesíteni a pályát. Akad olyan, aki jól úszik és fut, de mondjuk vívásban gyengébb. A lehető legjobb teljesítmény kipréselése mellett a megfelelő stratégia kiválasztása is sokat számít.
A magyar öttusázók hagyományosan jól szerepelnek elég csak a háromszoros olimpiai bajnok Balczó Andrásra gondolni. A sikereket Balczó mellett Martinek János, Török Ferenc és Németh Ferenc (mind a hárman kétszeres olimpiai elsők) írták, a nagyszerű hagyományokat folytatva pedig Vörös Zsuzsanna első magyar nőként a sportágban 2004-ben Athénban nyert ötkarikás aranyérmet.
Fotó:
pixabay.com
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Egész nap dolgozunk, mégsem haladunk – miért nem látjuk az eredményt?
Reggel úgy indulunk neki a napnak, hogy ezúttal sikerül minden fontos feladatot elvégezni. A munkaidő végére azonban azzal szembesülünk, hogy hiába voltunk végig elfoglaltak, alig jutottunk előrébb. Ennek hátterében több olyan, szinte észrevétlen szokás is állhat, amely visszafogja a hatékonyságunkat.
Hagyományos kínai orvoslás alapjai – mit tanít az ősi gyógyító szemlélet?
A hagyományos kínai orvoslás (HKO) több ezeréves múltra tekint vissza, és a világ egyik legismertebb természetes gyógyászati rendszere. Bár gyökerei Kínába nyúlnak vissza, ma már világszerte alkalmazzák kiegészítő terápiaként különféle panaszok enyhítésére és az egészség megőrzésének támogatására.
Fenntartható vízgazdálkodás a kertben
A klímaváltozás hatásai Magyarországon is egyre inkább érezhetők: hosszabb aszályos időszakok, hirtelen lezúduló csapadék és egyre forróbb nyarak nehezítik a kertészkedést. A víz értékes erőforrás, ezért ma már nemcsak a pénztárcánk, hanem a környezet védelme érdekében is fontos, hogy tudatosan gazdálkodjunk vele.