Geszt, mint kirándulási célpont

A napsütés az, ami kimozdítja az embert a szoba kényelméből. A sok esős nap után felüdülés, amikor érezzük bőrünkön a napnak az erejét, és élvezhetjük a melegebb időt. Amikor már a hőmérséklet eléri azt a fokot, hogy a télikabát lekerül, és elég egy melegebb pulcsi is, akkor jön el az idő a kimozdulásra. Nekem szinte felüdülés, amikor nem a munkával, vagy a tanulással kell törődni, hanem csak azzal kell foglalkoznom, hogy milyen kirándulási célpontot válasszak. Úgy gondolom, hogy minden ember számára fontos lenne, hogy néha egy napot csak magára szánjon, kimozduljon és a gondokkal nem törődve nekivágjon egy útnak.

Nem kell, hogy nagyon messze legyen a kinézett hely, vagy éppenséggel nem kell ott aludni. Csak a mi érdeklődési körünknek megfelelő városba, faluba ellátogatni és kicsit megismerni az ott élőket, nevezetességeket. Magát a várost, vagy falut.

Így volt ez most is. Nagy tanácskozás után eldöntöttem, hogy az úti cél, ezúttal Geszt legyen. Geszt, Békés megye keleti részén fekvő zsák falu. Egészen a határon fekszik, hiszen a falu határát jelölő mezők után, már Románia terül el. Nevével 1213-ban találkozunk először, amikor, több bűnös felett mondtak itt ítéletet.

Most mindössze kb. 821 fővel büszkélkedhet, de nem volt kezdetektől ilyen aprócska település. A mostani állapot a Trianoni békeszerződésnek köszönhető, mivel ekkor került határszélre, így elvesztette vonzáskörzetét. Mára, már csak a turisták látogatják a helyet. Ennek egyik példája, hogy az Alföldi Kéktúra kerékpárral javasolt vonala is bemegy a faluba, ahol az egyik pihenő állomás található.

Az elszigeteltséget bizonyítja az is, hogy ha „idegen” érkezik a településre, akkor arra érdeklődéssel tekintenek. Emellett megfigyelhető az is, hogy ahogy a kisebb településeken szokás, mindenki ismer mindenkit, és még az új jövevényeket is hatalmas köszönéssel üdvözlik. Na de most nézzük meg, milyen látnivalókat rejt magában Geszt.

Tisza kastély

A Tisza család meghatározó szerepet töltött be a falu életében. Illetve két miniszterelnököt is adott hazánknak. De meg kell említeni még Tisza Lajost is aki, a szegedi árvíz után az újjáépítés kormánybiztosa volt, és Tisza Domonkost, akinek az oktatását 1851-ben Arany Jánosra bízták. A költő nem szeretett a kastélyban lakni, inkább a kertben található nyárilakban tartózkodott.

1760-ban kapja meg Gesztet Tisza László. A berendezkedést elkezdte, viszont a kastélyt Tisza László fia építtette barokk klasszicista stílusban. Többször átépítették, így kezdetben földszintes, majd 3 szintes lett, emellett barokk és copf stílusjegyeit viseli magán.

Bent, kandallós szalon, étkező, illetve kisebb nagyobb szobák találhatók. Elbeszélések szerint alá is van pincézve, viszont mára már nem járható be teljesen. A kastélyt a II. világháború után kifosztották, a könyvtár könyveit elégették, ezt követően számos dologra használták az épületet. Hol gabonatároló volt, hol csirkenevelő üzem, de iskola, és művelődési ház, illetve könyvtárként is funkcionált az elmúlt időkben. Ennek következtében, nagyon kevés dolog maradt meg, ami eredeti. Egy cserépkályha menekült meg, illetve az ablakokon lévő paletták és még két kandalló élte túl a pusztítást.

A kastélyhoz 27 hektár park tartozik. De a kertben kapott helyet az Arany János Irodalmi emlékház is. Sajnos az épület nagyon rossz állapotban van, viszont döntés született már a felújításról. Emellett a Magyarországi Református Egyház tulajdonába került a rezidencia. Ott jártamkor, a kastélyt nem lehetett látogatni. Kerítést emeltek, és a kapun lakat jelezte, hogy belépni tilos. Így csak kívülről csodálhattam meg az „L” alakú építményt.

Tisza Kripta

Ahogy a kripta előtti tábla is jelzi: „Itt nyugszik a család tagjai közül Magyarország történelmének három meghatározó személyisége: Tisza Kálmán, gróf Tisza Lajos, és gróf Tisza István.” Emellett, harminchárom családtag nyugszik még a kriptában. A sírhely 1902-ben épült, majd 2001-ben újították fel. A hely nagyon szépen rendben van tartva, illetve egy kisebb parkoló is épült, hogy az is könnyen megközelíthesse, aki nem gyalogosan érkezik a faluból.

Ami a legérdekesebb a nyughellyel kapcsolatba, hogy 1983 nyarán, egy idegen autó állt meg a sírhelynél, a betörők/betörő a sírhely ablakát felfeszítve mászott be a kriptába, majd Magyarország egykori miniszterelnökének (gróf Tisza Istvánnak) sírhelyét megbolygatva, ellopták a koponyáját. Az érdekesség az, hogy a mellé helyezett értéktárgyak sértetlenül megmaradtak, viszont a fej eltűnt. Az elkövető soha nem került elő, ahogy az ellopott koponya sem. Természetesen a betörés körülményeiről, elkövetőkről, és időpontjáról is folyik a vita és a találgatás.

Ha elmegyünk megtekinteni a nyughelyet, nem csak erre számíthatunk. Míg elmerültünk az információs tábla nyújtotta okosságokban, nagy hangzavarra lettünk figyelmesek. Egy nyúl futott eszeveszettül az út közepén, majd pillanatok alatt eltűnt. Egy kis idő elteltével, pedig a loholásban elfáradt róka került a látóterünkbe, aki a nyúl után kutatott.

Igazán élménydús kirándulásban vehet részt, aki ellátogat Gesztre, ahol egykor pezsgő élet folyt, és a kastély teraszán országot érintő döntések születtek, ahol egykor nagyemberek jártak. Most pedig a világ végén, az Óperencián túl érezheti magát az a turista, aki látogatást tesz ebben, a nagy múltú elfeledett falucskába.

/Szerző: Kohajda Wentholin Loretta/

/Kastélyról készült kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Geszt_-_Palace.jpg, fotós:ismeretlen/