Menü
  • Baba-mama-család
  • Nem, nem és nem! avagy a hiszti pozitív hatásai

Nem, nem és nem! avagy a hiszti pozitív hatásai

Tessék? Pozitív hatások? Egy hisztinél? Ugyan mi? – kérdezném egyből. Kérdezem is. Pedig vannak jótékony hatásai. Ezt kutatásokkal lehet alátámasztani! Nézzük csak! Azt értem, hogy a hisztizés a gyermekek érzelmi fejlődésének egyik nagyon fontos állomása, de valahogy erre oly kevésszer gondolunk gyermekünk toporzékolása közben. A szülői szerep egyik legnagyobb kihívása kezelni ezeket a dühkitöréseket, vagyis helyesbítek: helyén kezelni ezeket a rohamokat. A kisfiam mostanában gyakran hisztizik. Amikor épp ráér, rögtön nyivákol valamiért. Vajon milyen áldásos hatás lehet egy nyafogásnak?

Például jó, ha kidühöngi magát. Ez egyfajta stressz, amit ezzel vezet le. Hagyd ilyenkor, hadd tombolja ki magát. Utána nyugodt lesz. (Igaz te nem, de ez egy másik szemszög)

Megtanulja, hogy nem érhet el semmit hisztivel. Megismeri a „nem” szó jelentését és megtanulja a későbbiekben elfogadni. Ha azért engeded meg, azért veszed meg, azért hagyod rá, mert jajgat és emiatt nem tudsz nemet mondani, azzal hibát követsz el, mert legközelebb is ugyanígy fog viselkedni.

Megtanulja kezelni a konfliktusait. Induljunk ki abból, hogy TALÁN (nagybetűvel írtam) tanul minden egyes sikertelen hisztiből, amivel nem ért el semmit, talán legközelebb okosabb lesz, átgondolja, hamarabb lehiggad, elkerüli a vitát. Talán. Bízzunk benne. (egyébként nem tanul belőle és nyugodj meg, ugyanezt eljátssza legközelebb is)

Azt olvastam, hogy csak akkor hisztizik egy gyerek, ha biztonságban érzi magát. Ha olyannal van, akit szeret. Mondjuk eddig arra nem gondoltam, hogy bóknak vegyem, ha a fiam kiborul, de majd eszembe jut, amikor elkezdek számolni tízig. (úgy kábé háromszor is)

A dühkitörések szakemberek szerint fejleszti a gyermekünk viselkedését. Értem. Ez biztos? Akkor jó. Ha a gyermekem érzelmi fejlődése ettől függ, akkor vegyünk önismereti tréningnek.

Tanácsolják ugyanezen szakértők (ismerjük őket, mit tudunk róluk, nekik amúgy vannak gyerekei?) hogy, amikor hisztizik a gyermekünk, legyünk nagyon türelmesek és jusson eszünkbe, hogy mi talán épp így viselkedtünk a szüleinkkel szemben. Idézzük fel, hogy akkor minket vajon hogy kezeltek a szüleink, s az megoldás volt-e, hogy esett nekünk?

Azt hiszem nyugodt szülővé válni egyáltalán nem egyszerű, nagyon sok gyakorlást és kőkemény türelmet, vastag idegszálakat igényel. Mától ígérem ezekre a pozitív hatásokra fogok gondolni, amikor a fiaim csipkedik meg lökdösik egymást a boltban, vagy mikor a kicsi pusztán azért kiveri a hisztit, mert a testvére ránézett, vagy mert nem aznap van a születésnapja…

  • A rovat további cikkei

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.