Menü

Főzöd vagy párolod?

Mindennapos küzdelem, hogy a konyhában finom, változatos, lehetőleg olcsó, ám egészséges ételeket alkossunk. Nem csak gyerekeink fejlődésének és immunrendszerének érdekében, hanem azért is, hogy mi, felnőttek is kellő tápanyaghoz és energiához jussunk minden nap, nem mindegy, hogy ételeinket hogyan készítjük el.

Sokszor utaltam rá, hogy nagycsaládos anyuka vagyok, a gyerekek még mondhatni kicsik, kivéve a legnagyobb fiam, mert ő igazi kamaszodó pasi a maga közel 10 évével. Szeretek főzni, szeretnek enni, de nagyon válogatósak is, ezt azt hiszem valahol én rontottam el, de belátom, hogy néha a könnyebb utat választom és inkább azt főzöm, amit szívesen esznek. A két nagyobb az iskolai és óvodai hétköznapokban az intézményekben étkeznek, ott jutnak a napi főtt ételhez. Pár évvel ezelőtt rendeletben szabályzás alá került, hogy az oktatási intézmények étkezőiben kevesebb só felhasználásával és több egészségesebb alapanyaggal kell elkészülniük a napi menüknek. Kövezzen meg bárki, de én ennek örülök. Nyilván nem arról van szó, hogy az embernek nem esik néha jól egy olajos chips, de azért a főétkezéseinkhez igen is figyeljünk oda, hogy miből, hogyan, mit készítünk.

A családi hagyományok, szokások, íz világok nagyon különbözőek, országon belül is teljesen máshogy késztjük ételeinket. Erre akkor döbbentem rá, amikor Baranya megyéből Tolna megyébe költöztem több, mint 10 éve és itt egészen máshogy néztek ki a főzelékek, mint nálunk. Amíg mi tejföllel, tejszínnel habartunk valamit, addig itt pirospaprikával és rántással. Én nagyjából minden alap főzési technikát a nagymamámtól tanultam, végtelenül hálás vagyok ezért neki, a mai napig sokat emlegetjük a „Mama főztjét”, ő pedig a hagyományos konyha tündére volt.

Amióta gyerekeim vannak, próbálok odafigyelni, hogy mit hogyan készítek el. Pár évvel ezelőtt, amikor a családom kistafírungolt, kaptam anyukámtól egy párolót, sokáig a szekrény polcán volt, ma már az egyik leghűbb társam a konyhában. Régen mindent a megszokott módon vízben főztem, olajban sütöttem. Egyszer csak megvilágosodtam, hogy hatékonyabb és gyorsabb, ha párolok, miközben valami mást csinálok, akár előre is dolgozhatok ezzel a trükkel, mivel a napi konyhai tevékenységek előtt is csak bedobom a párolóba, amit akarok, és az szépen elvan ott magában, amíg érte nem megyek.

A főzés során a nyersanyagokból kioldódnak, vagyis kifőnek az értékes vitaminok és ásványi anyagok. Igaz, hogy a főzővíz finomabb lesz, de igazából akkor már nem a zöldséget esszük, hanem az abból kifőtt ízeket. Pedig sokkal jobb és finomabb, ha a zöldséget víz fölött pároljuk, mivel így jobban megmaradnak a zamatok és a pároláshoz használt vizet használhatjuk utána a főzelék, vagy mártás alapjául, hiszen ebbe ugyanúgy belecsepeg a zöldség leve. A főzelék innentől ugyanúgy készíthető tovább, de a zöldség roppanósabb és finomabb lesz.

Esküszöm, nálunk a gyerekek is szívesebben eszik, mint a szétfőtt „zöld izékat”, ahogy ők fogalmaznak. Hihetetlen, de ezzel a technikával ugyanazokat a hagyományos ételeket elkészíthetjük, amit eddig is, csak sokkal egészségesebben. Nem csak főzelékhez párolok, hanem köretnek is, én nem vagyok oda a sült krumpliért, így egy sült hús mellé is párolt zöldséget eszem valamivel nyakon öntve, például erre a balzsamecet kiváló választás. Könnyebben emészthető és egészségesebb az étel, mindazonáltal nem terheli meg úgy a gyomrot, hogy az étkezés utáni „kajakóma” miatt munkaképtelenek legyünk.

Bátran szerezzünk be egy párolót a konyhánkba, de akár egy lábas és egy szűrő segítségével is megoldhatjuk a gőzben főzést, hogy egészségesebb és ízesebb zöldségből készült ételeket tehessünk az asztalra. Párolásra fel!

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól

Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!