Az igazság ideát van
- Dátum: 2026.06.24., 06:20
- Vass Attila
- amerikai, film, hollywoodi, kritika, mese, rendezés, sci-fi, Spielberg, thriller, UFO, vallás
Steven Spielberg, kedvenc popcorn mozis mesemondónk újra sci-fi témához nyúlt. A többek között a Harmadik típusú találkozások, az E.T. - A földönkívüli, valamint a Világok harca rendezője ezúttal 19-re lapot húzva, az UFO hitének összegzését tárja elénk A leleplezés napja című új filmjében. A csapata nagyon impozáns: David Koepp, horror (Hetedik érzék) és populáris mozik (későbbi Indiana Jones-ok) ismert forgatókönyvírója adta az alapot, a nagy öreg John Williams a filmzenét, míg a mester ’házi’ operatőre, Janusz Kaminski is benne volt a buliban. Megaköltségvetés és igazi X-aktás hangulat. Azonban ez nem elég az üdvösséghez.

Pedig a felütés elég direktnek, ígéretesnek tűnik, hiszen az új mozi egy UFO-s, kormányok feletti szerv adatbázis-kiszivárogtatása körül forog. Ez bizony Spielberg sci-fi aranylövése. Emily Blunt (Az ördög Pradát visel, Oppenheimer) és Josh O’Connor (Kihívők, Lee) versenyfutása a gonosznak tűnő Colin Firth (A király beszéde) mindennel ellátott csapata ellen szerencsére elég feszesre lett vágva. A kameratechnika abszolút profi munka. Sajnos ez nem mondható el a forgatókönyvre. Habár érdekes módon épp nem a sci-fi elemek a legrémisztőbbek, de valahogy nincs igazi tétje a látottaknak. Viszont üdítő, hogy a mozis kánon kissé megújul, a földi vallás nyílt behozatalára a narratívába remek lehetőségeket rejt, de ezt leszámítva nem tudunk a moziban igazán izgulni. Arról, hogy a főszereplők sikerrel járnak-e, elég annyit, hogy ez egy hollywoodi történet.
Igaz a rendező korábbi sci-fi filmjei is botegyenesek voltak, különösen a rendkívül blőd Világok harca, de amíg E.T.-ért tudtak sokan lelkesedni, itt nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy A leleplezés napja egy nagy emberkísérlet, amely nem is akar újat hozni, hanem egy „lássátok meg, én megmondtam” -szerű egyenes nyilatkozat. Egy öreg rendező meglehetősen egyszerű narratívával felépített, kissé émelygős lamentálása az ember világban való helyéről.

Félreértések elkerülése végett, a film egyáltalán nem rosszabb, mint egy hosszú X-akták különkiadás, hatásos thriller elemekkel és sokkal profibb stábbal. A színészek, főleg Emily Blunt, tényleg elérik néha, hogy izguljunk érte, pedig igazából, csak az fontos, amit a mozi a földönkívüliekről állít. Ez a mű alfája és omegája, de valahogy így már nekem 2026-ban, mint filmélmény: nagyon kevés. Nem érzem az igazi ötletet, az igazi fordulatokat a látottakból. Sajnos ez, úgyis bizonyítványosztások ideje van, csak egy nagy közepes, azzal a megjegyzéssel, hogy a készítők ennél sokkal jobbat is tudtak már.
Egy tündérmese örök nosztalgiája
Imádtuk Julie Roberts és Richard Gere párosát a 90-es évek nagy romantikus klasszikusában, a Micsoda nőben. Aki nem akarja ismét rongyosra nézi a filmet, annak adott a Madách Színházban újraalkotott musicalváltozat. Érdekesség, hogy a zenei világért eredetileg Bryan Adams felelt. A non-replica, sajátos magyar változat jobb szöveget, kellemes hangulatot és folyamatos pörgést ígért Szirtes Tamás rendezése. Nézzük sikerült-e?
Minden családban van egy örökség
Sajnos a legkifinomultabb, nyugdíjasokat érintő átverések aranykorát éljük. Erről és egy diszfunkcionális család dinamikájáról írt egy remek forgatókönyvet Tasnádi István de hosszú, hosszú évekig nem talált finanszírozóra, így a Vígszínháznak készített színdarab lett belőle (Apa szeme fénye címmel). Azonban hála istennek a pszicho-thriller kamaradarab filmként végül alig 2 hét forgatással, rengeteg kreatív megoldással elkészült, és immáron vezeti a honi nézői listákat. Vajon Mucsi apakaraktere vagy az ezer éve együtt szereplő Molnár Áron, Lengyel Tamás fiatal páros közti összhang ennek az oka vagy a film erős, kissé tabusított témája?
A férfiak is tudnak magukon nevetni!
Az egykor Bafta (angolok Oscarja) és számos más európai filmdíjat bezsebelő, 1997-es Alul semmi brit-amerikai közismert vígjátékot is elérte a humoros emberdrámák evolúciója, színpadra álmodták. A magyarországi ősbemutatót elkövető Thália Színház még bőszen műsorra tűzi a hat sheffieldi munkanélküli pasi kálváriáját ahogy férfi sztriptízzel próbálnak egy kis pénzt szerezni és egyúttal visszaszerezni önbizalmukat. De vajon a remek alapanyag, a vicces jelenetek, Szabó Győzővel a címszerepben élvezhető-e a mai kor színpadán?
A tomboló csend anatómiája
Csehov Sirálya igazi klasszikus. Régóta finomra hangolja lelkünk az orosz vidék és az egyetemes hétköznapjaink dilemmáira. A roppant tehetséges grúz rendező, David Doiasvili által levezényelt feldolgozása a Vígszínházban emberpróbáló, 16-os karikás, majd három és fél órája hatalmas energiákat mozgat meg, miközben tradicionálisabb vonalvezetőségűnek definiálja magát. Nézzük, mennyire sikerült.
Igazából színdarab
A robotika és a mesterséges intelligencia emberi érzelmi kalandokba keverése hálás téma volt már a 90-es évek végén is. A brit Sir Alan Ayckbourn világsikerű színdarabjának tavaly téli, Pesti Színházbeli magyar bemutatója nem kerülte el a honi műértő színházszeretőket. Az Igazából komédiában egy robot színész pergő öntudatra ébredését követhetjük végig remek karakterekkel, kiváló helyzetkomikai és improvizációs csomagolásban. Igazi csemege, rengeteg ötletes ruhával és díszlettel. A szerelem vajon felülírja a kibervilág törvényeit is?