Menü

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut, ezért érdemes tisztában lenni azzal, kik lehetnek veszélyeztetettek.

A D-vitamin különleges vitamin, hiszen valójában hormonszerű anyagként működik a szervezetben. Legismertebb feladata a kalcium és a foszfor megfelelő hasznosulásának elősegítése, vagyis nélkülözhetetlen az egészséges csontok és fogak fenntartásához. Emellett azonban az immunrendszer működésében, az izmok erejének megőrzésében, valamint számos anyagcsere-folyamatban is fontos szerepet játszik.

Nyáron valóban a napsugárzás UVB-tartománya indítja el a D-vitamin képződését a bőrben. Ehhez azonban több feltételnek is teljesülnie kell. A napszak, a földrajzi elhelyezkedés, az életkor, a bőrtípus, a légszennyezettség, sőt még az is befolyásolja a termelődést, hogy mennyi bőrfelületet ér közvetlen napfény.

A modern életmód sem kedvez a megfelelő D-vitamin-szint kialakulásának. Sokan a nap legnagyobb részét irodában, üzletben vagy otthon töltik, autóval közlekednek, a szabadban pedig árnyékot keresnek. A naptej használata ugyan elengedhetetlen a bőrrák megelőzésében, ugyanakkor jelentősen csökkentheti a D-vitamin-termelődést is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy le kellene mondani a fényvédelemről – sokkal inkább azt, hogy nem szabad automatikusan feltételezni, hogy nyáron mindenki elegendő D-vitamint termel.

Bizonyos csoportok különösen veszélyeztetettek lehetnek. Az idősek bőrében a D-vitamin-termelés természetes módon csökken, a túlsúlyos embereknél pedig a vitamin egy része a zsírszövetben raktározódik, ezért kevesebb áll rendelkezésre a szervezet számára. A sötétebb bőrtípusúaknál szintén hosszabb napozásra lehet szükség ugyanannyi D-vitamin előállításához.

A táplálkozás önmagában ritkán fedezi a napi szükségletet, de hozzájárulhat a megfelelő szint fenntartásához. Jó D-vitamin-forrásnak számítanak a zsíros tengeri halak – például a lazac, a makréla vagy a hering –, emellett kisebb mennyiség található a tojássárgájában, a májban, valamint egyes D-vitaminnal dúsított tejtermékekben és növényi italokban is.

Sokan felteszik a kérdést: kell-e nyáron is D-vitamin-készítményt szedni? Erre nincs mindenki számára érvényes válasz. Az egészséges, sok időt a szabadban töltő emberek egy részének valóban elegendő lehet a természetes napfény. Ugyanakkor azoknak, akik keveset tartózkodnak a napon, teljes testet fedő ruházatot viselnek, rendszeresen fényvédőt használnak, vagy valamilyen alapbetegségük van, előfordulhat, hogy még nyáron is szükségük van pótlásra. Ennek eldöntésében a laborvizsgálat és a kezelőorvos vagy gyógyszerész tanácsa jelentheti a legbiztosabb támpontot.

A megfelelő D-vitamin-szint nemcsak a csontok egészsége miatt fontos. Egyre több kutatás vizsgálja kapcsolatát az immunrendszer működésével, a fertőzésekkel szembeni védekezéssel, valamint az általános közérzettel is. Bár a D-vitamin nem csodaszer, hiánya hosszú távon számos kellemetlen következménnyel járhat.

A nyári hónapok tehát nem jelentik automatikusan azt, hogy szervezetünk D-vitamin-raktárai feltöltődnek. A tudatos napozás, a kiegyensúlyozott étrend és szükség esetén a szakember által javasolt pótlás együtt segíthet abban, hogy egész évben megfelelő legyen a D-vitamin-szintünk. A legfontosabb üzenet: ne a naptár alapján döntsünk, hanem saját életmódunkat és egészségi állapotunkat is vegyük figyelembe.

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.