Az öregedés – 3. rész

A harmadik és egyben utolsó öregedéssel foglalkozó cikkben a folyamat természetes velejáróiról lesz szó. (Az első cikket megtalálod itt, a másodikat itt.) Persze, mindenki tudja, hogy időskorra megőszül az ember, megritkul, esetleg ki is hullik a haja, ráncos lesz a bőre, és görnyedtebb a testtartása. Azonban sokkal érdekesebb, ami belül történik.

A testsúly csökkenése vagy növekedése minden esetben bekövetkezik, ami az anyagcsere megváltozásának a következménye. Az anyagcsere lelassul, a zsigerek vérátáramlása csökken, a vizelet mennyisége is csökken a szomjúságérzettel együtt. Gyengül a fertőzésekkel szembeni ellenállás, elkopnak az ízületek, gyakori tünet a csontritkulás is. Az időseknél a csont összetétele megváltozik, átalakul az ásványianyag-összetétel és a csontot felépítő alap- és szervetlen állomány aránya. Nagyjából az ötvenes évekre teszik a csontok leépülésének kezdetét. Évente akár 4%-al is csökkenhet a csonttömeg. A nőket a menopauza miatt jobban érinti ez a probléma, amit az is alátámaszt, hogy míg a nő körében 60 év felett a 25%-nál diagnosztizáltak csontritkulást, addig a férfiaknál ezt csak 70 év fölött tudták kimutatni.

Ahogy idősödünk, a saját fehérjéink is megváltozhatnak, amik ellen az immunrendszer antitestek termelésével válaszolhat. Ez az alapja az úgynevezett autoimmun betegségeknek, ahol a szervezetünk a saját anyagai ellen termel ellenanyagot. Nagyjából 50 éves kor körül kezdenek el csökkeni a vérben a limfociták, azonban ez csak a T-limfocitákra vonatkozik, a B-limfociták száma egész életünkben azonos. Szintén az immunrendszer hanyatlásának tudják be a rákos megbetegedések nagyobb gyakoriságát öregkorban, mivel az immunrendszer már nem tud megfelelően védekezni az esetlegesen kialakult rákos sejtszaporulatok ellen.

A hormontermelésünk az életünk során szinte folyamatosan változik, azonban egy közös; 60 év fölött szinte minden hormon termelése csökkenni látszik. Ilyenek például a tesztoszteron, az inzulin, a növekedési hormonok, vagy akár a pajzsmirigy hormonok. A pajzsmirigy hormonokat érdemes külön kiemelni, mivel ennek a belső elválasztású mirigynek a változásai miatt alakulhat ki zsíranyagcserét érintő zavar, koleszterin felhalmozódás, érelmeszesedés. A növekedési hormon csökkenése nem csupán a növekedés megállását jelenti, ez okozza az időskori elhízást és az izomszövet-csökkenést is.

Az ivarszervek is nagy változásokon mennek át az öregedés alatt. A nők esetében például 50 éves kor körül következik be a menopauza, azaz a változó kor és megszűnik a szaporodóképesség. Ez bár egy hirtelen eseménynek tűnik, egyéb változások előzik meg. Ahogy egy nő közeledik a menopauzához, csökken a normális petesejtek száma, egyre több az abnormális, esetleg kromoszóma-rendellenességgel rendelkező petesejt. Emiatt van az, hogy a kor előrehaladtával nő a születési defektusok előfordulási gyakorisága, mint például a Down-szindrómáé. Egy 50 éves nő esetében 12% az esély arra, hogy a gyermek Down-szindrómával születik. A férfiaknál ez másképp történik, náluk a folyamat sokkal fokozatosabb és idősebb korban sem vesztik el szaporító képességüket, persze a férfiaknál is beszélhetünk andropauzáról. A tesztoszteron szintje fokozatosan csökkenni kezd, csak úgy, mint az androgén-elválasztás. Érdekesség, hogy míg a legtöbb mirigy, szövet és szerv az öregedés hatására éppen, hogy veszít a tömegéből és zsugorodik, ezzel ellentétben a prosztata (a szív és a tüdő is) inkább megnagyobbodik. Ez okozza az idős férfiaknál gyakran előforduló vizelési nehézségeket, mivel a prosztata megnagyobbodása miatt a húgycső szűkül.

Az érrendszer megbetegedései talán a leggyakoribb problémák az idősek között, főleg az érelmeszesedés, szívritmuszavar vagy vérnyomással kapcsolatos problémák. Az életkor előrehaladtával csökken a pulzusszám is, azonban ez nem feltétlen jelent egészségügyi problémát. A koszorúér-megbetegedések is gyakoriak, ezeknél pedig az egyéb kockázati tényezők a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterin és a LDL szint. Szellemileg is megindul a leépülés, alvászavarok léphetnek fel, de a kor előrehaladtával az alvásigény egyébként is csökken.

Nem csak testileg, szellemileg is öregszünk. A központi idegrendszer és az agy öregedése során az agy elveszti tömege 10%-át, a neuronok akár 40-50%-a is elveszhet. Logikusnak tűnik, hogy ez áll a hátterében az időskori mentális leépülésnek, vagyis a demenciának, de a mai napig nem bizonyították, hogy a neuronok számában bekövetkező csökkenés közvetlen kapcsolatban áll-e a csökkent szellemi működéssel.

Az öregedésnek az eddig említett tünetei átfogó szervrendszereket vagy szerveket érintettek, de a folyamat sejtszinten is lejátszódik. A bőr sejtjei, a tápcsatornát bélelő sejtek és a vörös- valamint fehérvérsejtek egész életünk során osztódnak, az elöregedett sejtek pedig kiszelektálódnak. Az összes többi szövetben sokkal lassabban vagy egyáltalán nem megy végbe a sejtek kicserélődése. Az idegsejtek, a vázizomsejtek és a szívizomsejteknél egyáltalán nincs ilyen kicserélődés. Ezek a szövetek életünk során csak azért nőnek mert a bennük lévő sejtek mérete növekszik, nem pedig a számuk, ezen kívül pedig az ezeket körülvevő egyéb sejtek is osztódnak, mint például az idegsejtek körül a támasztósejtek. Idősebb korban a sejtek megújulás nagyon lelassul, vagy akár meg is szűnhet. Ez a fokozatos sejtpusztulás nem feltétlen az elöregedett, sérült sejteket érinti csak, hanem akár az egészséges, ép sejteket is.

/Szerző: Balogh Emese/