Konyhakert készítés, mint egészséges hobbi

A konyhakert egy olyan kis kert vagy kertrész, amiben magunk nevelünk különböző zöldségeket, gyümölcsöket vagy éppen fűszer- és gyógynövényeket. Nem kell, hogy kertes házban éljünk, belekezdhetünk akár egy kis erkélyen, vagy egy nagyobb balkonládával is. A természetes és friss termések mellett más előnye is van a konyhakertnek. Az egyik legjobb élmény azt látni, hogy a gondozás és táplálás meghozza az eredményét, a munkák beérett.

Azonban mielőtt teljesen belemerülnénk a gondolatba, ezt a kertet meg kell tervezni, hiszen nem lehet csak úgy bármikor bármit vetni. Nézzük meg, milyen növényeket érdemes a konyhakertünk részévé tenni. Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy olyan kertet, amit akár egy erkélyen is meg lehet valósítani, hiszen sokan élünk városban.

A gyümölcsfák gyakran részei ezeknek a kerteknek, azonban ezt most a fentebb említett okokból kihagyjuk. A szőlő jó ötlet lehet, mivel felfuttathatjuk valamilyen rácsra, keretre, így kevés helyet foglal, azonban fontos a pontos tervezés.

Kihagyhatatlan eleme a konyhakertnek a retek, zöldborsó, cukkini, zöldbab, cékla, csemegekukorica, tojásgyümölcs, illetve a paprika és a paradicsom. Na nem kell megijedni, nem kötelező egyszerre mindent ültetni, bár a legtöbbször akármennyire is leszűkítjük a választékot, túl kicsinek bizonyul majd a terület. Ha egy kis különlegességre vágyunk, ott van például az ananászcseresznye, vagy a kevésbé különleges, de ilyen kertekben annál ritkábban előforduló bimbós kel vagy leveles kel. Fűszernövények közül gyakori választás a bazsalikom, menta, gyógynövények közül pedig a kamilla, illetve a körömvirág, mivel ezeket viszonylag egyszerű termeszteni. Ha még soha nem csináltunk hasonlót, érdemes a könnyen kezelhető növényekkel kezdeni, mint például a paradicsom, a bab vagy a paprika, kiegészítve a már említett fűszer- és gyógynövényekkel.

Egy érdekes tipp: ha ügyesen párosítod a növényeket, könnyebben kerülheted el a kártevőket. Bizony, nem csak a nagyobb kerteket fenyegeti ez a veszély. Ha például a burgonyabogarakat szeretnéd távol tartani, ültess tormát. Ha a paradicsomokat szeretnéd megóvni a levéltetvektől, jó választás lehet a sarkantyúvirág, mivel ez nem csak a tetveket, hanem a hangyákat és a csigákat is távol tartja a zöldségektől

A legtöbb zöldséget már februárban el lehet vetni, de mindenképpen tájékozódjunk az adott növény igényeiről, mielőtt belekezdünk. A vetőmagok csomagolásán feltüntetik általában a szükséges információkat, de nyugodtan nézzünk utána különböző szakkönyvekben vagy az interneten. A paradicsomot például vetőmagról márciustól ültethetjük, ha viszont rögtön palántát veszünk, azokat májustól tudjuk megvásárolni, azonban itt figyeljünk a késői fagyokra, nehogy túl korán érjen véget kertészeti pályafutásunk. Alapvetően nem bonyolult kezelni, napfényes helyet kedvel és a rendszeres öntözést.

A paprika egy fokkal kényesebb. Szintén márciustól vethetjük el a magokat, azonban nem árt a vetés előtt vízbe áztatni pár órára. Csírázás után, amihez egyébként nagyon sok fény és elég meleg kell, május közepe-vége felé lehet kiültetni, persze szintén csak a késői fagyok után. A paprika is rendszeres öntözést kíván, azonban figyelni kell, nehogy túlöntözzük, mivel arra is érzékeny.

Fontos előre tudnunk, hogy ez egy rendszeres munkát és tanulást igénylő hobbi, amihez jó adag türelem is kell, viszont annál inkább élvezzük a végén munkánk gyümölcsét vagy éppen zöldségét.