Egy vidéki amatőr színjátszó egyesület élete és virágzása

Tamási város nem csak a gyógyfürdőjéről és csodás vidékéről híres, hanem színes programjairól és a városban tevékenykedő színházi társulatról, az Operett Színjátszó Egyesületről is. Számos előadást tudhat maga mögött a csapat és idén több ízben is újra színpadra lépnek. A társaság megalakulásáról, munkájáról és a jövőről kérdeztem a rendezőt, Ráksi-Lerch Borbálát, aki egy kicsiny csapat anyja és őrmestere.

Hogyan kerültél a színházi életbe?

A színpadhoz való kapcsolatom teljesen véletlen volt. 2009-ben Iregszemcsén színjátszó kör indult, amibe véletlenül csöppenten bele. Két évvel később alapító tagja lettem Tamásiban az Operett Színjátszó Egyesületnek, vagy ahogy a környéken ismerik, az Operettának. Az egyesület Tamási és környékén tevékenykedik, néha kikacsintva a Baranya megyei településekre is. A próbák és az előadások leszervezéséhez a Tamási Művelődési Központ ad otthont, amiért nagyon hálás a társulat.

Sokan teszik fel a kérdést, ahogy én is, miért pont az operett?

Az operett gyerekkorom óta nagy szerelem! Egy könnyed szórakoztató műfaj, amit több korosztály is kedvel. Ne felejtsük el, hogy az operett hungarikum! Több darabot is színre vittünk már, igen nagy sikerrel.

Mit vittetek színpadra ez idáig?

Előadtuk Luxemburg grófját, a Lili bárónőt, a Csárdáskirálynőt és most a Csókos asszonyt is beleillesztettük a repertoárba, de rendeztünk már gálát is, melyen nem csak operett dalokat adtunk elő, hanem könnyűzenei dalok is felcsendültek, táncoslányaink különböző koreográfiákkal mutatták meg tehetségüket, profi színész barátok, mint énektanárunk, méltán híres operaénekesnő, Vincze Klára, zseniális hangú Kósa Zsolt és Tarlós Ferenc is eljöttek, hogy még színesebbé tegyük az estet.

Mikor kezdtél el rendezőként tevékenykedni?

A rendezés a Csárdáskirálynőnél kezdődött. A célom mindig az, hogy az éppen kiválasztott darab mind dramaturgiájában, mind a díszletek, kellékek és jelmezek eredeti, korhű formában jelenjenek meg. Színészi játékban törekszem arra, hogy mindenki az életből hozott tapasztalatát használja fel az alak megformálásához. Fontos, hogy a nézők olyan élményt kapjanak, amitől elégedetten állnak fel és szeretettel gondolnak a színjátszókörre.

Csak rendezőként veszel részt a társulatban vagy színpadra is lépsz?

A rendezés mellett több tevékenységet is vállamra veszek. Előadások szervezése, díszletek, kellékek kiválasztása, próbák, énekórák megszervezése mellett az Operett vezetőjeként a társulat összetartása a reszortom, és természetesen elmaradhatatlan a szerepvállalás is. Fontosnak tartom a hangképzést, melyet 2011 óta folyamatosan profi énektanár segítségének igénybevételével igyekszem a társulat tagjainak biztosítani. Fontos szerepet kap a színpadi látvány is. Több éve profi koreográfussal dolgoztatom a táncoslányokat és a szereplőket, így elérve a folyamatos izomlázat és a profi mozdulatokat.

Egyedül szervezel mindent, vagy a tagok is kiveszik a részüket a szervezésből?

Természetesen a társulat majd minden tagjának akad teendője. Az OperettA egy baráti közösség, ahol a csapat együtt lélegzik. Mindenkinek van feladata a szerepén kívül, van, aki a kellékeket szerzi be és készíti elő, van, aki a ruhákat válogatja és varrja, de például mindenki építi a díszletet az előadások előtt. Súgónk, ügyelőnk és hangosítónk is van, de ők is sokszor a színpadra lépnek egy-egy szerep kedvéért.

Mi hajtja előre a társulatot?

Egymás lelkesedése viszi a tagokat előre és ehhez elengedhetetlen a nézők szeretete! Számos pozitív visszajelzést kapott a közösség már nézőitől. A teljesség igénye nélkül egyet kiragadva, egy nagyon aranyos, kedves idős hölgytől kaptam telefonon: "Kedveském, tudja mi nagyon sok színházba járunk. A profik lehet, hogy többet tanultak, lehet, hogy jobban csinálják, de mikor maguk a színpadon vannak, csillog a szemük és ez mindennél többet ér."

Mik a jövőbeni tervek?

Meghívást kaptunk a Dunántúli Színházi Fesztiválra, ahol két egymást követő napon is fellépünk, majd májusban Tamásiban a Művelődési Központba, később pedig Tabra szervezünk előadást. Egyelőre a Csókos asszonyt adjuk elő minden helyszínen, a későbbiekben más terveink is vannak, de ezek még csak körvonalazódnak.

Köszönöm az interjút és hogy eláruljak egy titkot, én is a csapat tagja vagyok. Szeretem ezt a kis családot, a sok izomlázat, az izgulást a próbák és fellépések előtt, de a legfontosabb talán az, hogy mindig ott állunk együtt, mindannyian a színpadon, Borával, az OperettA főnökasszonyával és lelkével, aki megannyi idegbajt végig csinál velünk a próbák alatt, de kitartóan kiabál velünk, hogy a végén mégiscsak...

ott álljunk együtt, mindannyian...