A gonosz bennünk él?
- Dátum: 2026.01.04., 10:25
- Vass Attila
- film, gonosz, kritika, náci, oktatófilm, történelmi film
Bevallom, mikor megtudtam, hogy a nürnbergi perről Budapesten forgatnak egy történelmi filmet, nagyon megijedtem. Képes lehet-e egy amerikai film, egyszerre jó, tanulságos, oktató célzatú lenni, miközben hű a történelemhez és feszült pszichológiai utazásra is invitálja a szigorúan felnőtt nézőket? Kétségtelen a színészek elitek a feladathoz: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott, kedvelt új-zélandi-ausztrál fenegyerekünk, Russell Crowe (Gladiátor) által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt.

Jelentem, még mindig a film hatása alatt vagyok, nekem éppen-éppen átvitte a képzeletbeli lécet a mozi. Előny, hogy nem akar több lenni a történet, mint ami. Azonban annyira terhelt a téma, hogy könnyen nagy gyomrosokat érezhettünk a látottak alatt, meglepően sokan mentek ki a vetítésről pár percre és gyanítom, hogy nem csak a hosszú (148 perces) játékidő miatt. Crowe alakítása és akcentusa remek, látszik rajta, hogy akarta ezt a szerepet, jár neki majd az Oscar-jelölés. Sajnos a rendező, habár patikamérlegen adagolja a mondanivalóját, néha elfelejti a két főszereplőt egyszerre a vászonra engedni, ami elég idegesítő, hiszen messze ezek a mű pszichológiai vetületének a csúcspontjai. Szintén furcsa az elég sablonos fényképezés is, már-már tévéfilm jelleget ad a látottaknak. A forgalmazó is tehet egy szívességet, hogy az egyébként minimális, pár helyen hangsúlyos német szöveget a feliratos vetítéseknél sem fordította le.

A történelmi hűség viszont sugárzik a Nürnbergből és ami szerencsére nem hiányzik, az a finom humor. Ez kifejezetten üdítő egy ilyen nehéz téma mellett. A játékidő könnyen elszaladt, jól átgondolták a film felépítését. A lezárás kissé direkt, és igen, nem tagadom, nekem is szájbarágósak helyenként a mű zanzásított üzenetei, de igazából passzol az egész mozi érthetően kissé nyomasztó hangulatához. A perből még néztem volna többet, de valahogy most ebben ennyi volt, de legalább a kelleténél jobban nem ítélkezik, nem vádol csak bemutat. A Nürnberg jó film, nem lesz klasszikus, de mindenki megtalálhatja benne, amire a témában vágyik, azonban nem tudja és nem is akarja megváltani a világot. Még az elnyújtott játékidő sem elég egy ilyen komplex, mély témára. Talán egy 4-6 részes minisorozat jobban passzolt volna a történethez. Ha pár jó gondolatunk lesz a látottaktól, és nem feledjük az emberi mivoltunk árnyoldalait, már megérte a készítők erőfeszítése.
Mamma Mia! – nem lehet ABBAhagyni!
2014 szeptembere óta hódít az ABBA-zenékkel tarkított musical, vagyis a Mamma Mia! a honi műsorrendben, a Madách Színházban. Az idei egyik júniusi előadást élvezhettem végig, és próbáltam megfejteni, hogy az ABBA férfi tagjai által zeneileg írt darab, aminek 1999-ben volt a londoni premierje, miért ilyen népszerű még mindig? Ezek motoszkáltak bennem kérdésként. Az biztos, hogy remek dalokat, könnyed hangulatot ígért egy mesebeli görög sziget díszletei közt. Lássuk milyen ez a 12 éven aluliaknak nem ajánlott, örökzöld musical mai szemmel?
Az igazság ideát van
Steven Spielberg, kedvenc popcorn mozis mesemondónk újra sci-fi témához nyúlt. A többek között a Harmadik típusú találkozások, az E.T. - A földönkívüli, valamint a Világok harca rendezője ezúttal 19-re lapot húzva, az UFO hitének összegzését tárja elénk A leleplezés napja című új filmjében. A csapata nagyon impozáns: David Koepp, horror és popcorn mozik ismert forgatókönyvírója adta az alapot, a nagy öreg John Williams a filmzenét, míg a mester ’házi’ operatőre, Janusz Kaminski is benne volt a buliban. Megaköltségvetés és igazi X-aktás hangulat. Lássuk, klasszikussal van-e dolgunk?
Humorral figyelmeztet a Pixar új kalandja
Daniel Chong első Pixar-rendezése egyszerre vicces, megható és aktuális. Az Agyugrász nemcsak az év egyik legszórakoztatóbb animációs filmje, hanem egy fontos figyelmeztetés is arról, hogy milyen világot építünk fel és hagyunk magunk után.
Chopin zenéje megküzd a halállal is
A híres zeneszerzők, zenészek életéről készült tradicionálisabb felfogású, európaibb szemléletű film témájának keresve se lehetett volna jobbat találni Chopin, párizsi, XIX. század közepi, utolsó éveinél. A küzdelme a tüdőbajjal és a felületes kapcsolatokkal egyszerre megindítónak és felemelőnek ígérkezett, mikor a lengyelek végre vászonra álmodták az élettörténetének ezt a szeletét. A Chopin-film kissé felkavaró haláltusát ígért korhű díszletekkel, Közép-Európában kiemelkedő büdzsével és profizmussal. Lássuk, hát, hogy a most mozijainkban elstartoló Chopin - Párizsi szonáta kiemelkedik-e a biográfiai eredetű tévéfilmek erdejéből, vagy csak egy túltolt marketing piruett?
Harcra született: Mortal Kombatra fel!
Az egyik kedvelt 90-es évekbeli videójátékunk adaptációja újra visszatért a vászonra. A Mortal Kombat fénykorában egy generáció egyik meghatározó élménye volt. A készítők ugyanazok, mint a 2021-es remake esetében, itt azonban nagyobb a tét és a költségvetés. Szkeptikusan vártuk a második részt, de remek trükköket, fényképezést és véres küzdelmet joggal reméltünk az új kalandtól. Lássuk megfelelnek-e a látottak az elvárásainknak!