Menü

Hallottál már white dot szindrómáról?

A szemet érintő betegségek sora sajnos igen hosszú, a white dot is ide tartozik, bár ez inkább betegségcsoport, mintsem egy probléma.

A white dot szindróma, amit magyarul gyakran fehér pöttyös szindrómaként emlegetnek, nem egyetlen konkrét betegséget jelent, hanem ritka szembetegségek egy csoportját. Azokról van szó, amelyek közös jellemzője, hogy a szem hátsó részén, azaz a retinán és az alatta lévő rétegekben apró, fehéres elváltozások jelennek meg. Ezeket az elváltozásokat szemészeti vizsgálat során lehet látni, és innen ered az elnevezés is. Ugyan a név ijesztően hangzik, fontos tudni, hogy a white dot szindrómák többsége jóindulatú lefolyású, és megfelelő orvosi ellenőrzés mellett sok esetben maradandó látáskárosodás nélkül gyógyul.

A white dot szindrómák leginkább fiatal felnőtteknél fordulnak elő, gyakrabban érintik a nőket, mint a férfiakat. Sok esetben egyébként teljesen egészséges embereknél alakulnak ki. Érdekessége, hogy a tünetek gyakran egy felső légúti fertőzés, például megfázás vagy influenza után jelentkeznek, ami arra utal, hogy az immunrendszer szerepet játszhat a betegség kialakulásában. A pontos kiváltó ok nem minden esetben ismert, de a jelenlegi orvosi álláspont szerint a háttérben többféle ok is állhat. Ilyen lehet például egy autoimmun folyamat, egy gyulladásos reakció, vagy egy esetleg fertőzést követő immunválasz is.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem fertőző betegségek, tehát nem lehet őket elkapni másoktól. A tünetek típusa és súlyossága változó, de a leggyakoribb panaszok a következők lehetnek: homályos vagy elmosódott látás, látótérkiesés, ami olyan, mintha egy folt hiányozna a látott képből, fényvillanások vagy sötét pöttyök érzékelése. Ritkábban fájdalommentes látásromlás, egyes esetekben fényérzékenység is előfordul. A tünetek megjelenhetnek csak az egyik szemen, de előfordulhat, hogy mindkettőt érintik. A betegségcsoporton belül több, külön elnevezéssel rendelkező kórkép is létezik. Ezek elsősorban abban különböznek egymástól, hogy hol helyezkednek el az elváltozások, mennyi ideig tartanak, és milyen mértékben befolyásolják a látást.

A diagnózis felállítása szemész szakorvos feladata, aki többféle vizsgálatot is alkalmazhat, mint a pupillatágításos szemfenékvizsgálat, az optikai koherencia tomográfia, bizonyos speciális angiográfia, vagy a látótérvizsgálat. A kezelés a betegség típusától és súlyosságától függ. Enyhébb esetekben előfordulhat, hogy nincs szükség aktív kezelésre, csak rendszeres ellenőrzésre. Súlyosabb vagy elhúzódó esetekben szükség lehet gyulladáscsökkentő gyógyszerekre, szteroid kezelésre, ritkábban, de előfordul, hogy immunrendszert befolyásoló terápiákra. A legtöbb beteg látása részben vagy teljesen helyreáll, bár egyes esetekben maradhat enyhe látáscsökkenés.

A white dot szindróma ritka, de fontos szembetegségcsoport, amely elsősorban fiatal felnőtteket és nőket érint. Időben felfedezve, megfelelő orvosi ellátással jól kezelhető.

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?