Menü

Hallottál már white dot szindrómáról?

A szemet érintő betegségek sora sajnos igen hosszú, a white dot is ide tartozik, bár ez inkább betegségcsoport, mintsem egy probléma.

A white dot szindróma, amit magyarul gyakran fehér pöttyös szindrómaként emlegetnek, nem egyetlen konkrét betegséget jelent, hanem ritka szembetegségek egy csoportját. Azokról van szó, amelyek közös jellemzője, hogy a szem hátsó részén, azaz a retinán és az alatta lévő rétegekben apró, fehéres elváltozások jelennek meg. Ezeket az elváltozásokat szemészeti vizsgálat során lehet látni, és innen ered az elnevezés is. Ugyan a név ijesztően hangzik, fontos tudni, hogy a white dot szindrómák többsége jóindulatú lefolyású, és megfelelő orvosi ellenőrzés mellett sok esetben maradandó látáskárosodás nélkül gyógyul.

A white dot szindrómák leginkább fiatal felnőtteknél fordulnak elő, gyakrabban érintik a nőket, mint a férfiakat. Sok esetben egyébként teljesen egészséges embereknél alakulnak ki. Érdekessége, hogy a tünetek gyakran egy felső légúti fertőzés, például megfázás vagy influenza után jelentkeznek, ami arra utal, hogy az immunrendszer szerepet játszhat a betegség kialakulásában. A pontos kiváltó ok nem minden esetben ismert, de a jelenlegi orvosi álláspont szerint a háttérben többféle ok is állhat. Ilyen lehet például egy autoimmun folyamat, egy gyulladásos reakció, vagy egy esetleg fertőzést követő immunválasz is.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem fertőző betegségek, tehát nem lehet őket elkapni másoktól. A tünetek típusa és súlyossága változó, de a leggyakoribb panaszok a következők lehetnek: homályos vagy elmosódott látás, látótérkiesés, ami olyan, mintha egy folt hiányozna a látott képből, fényvillanások vagy sötét pöttyök érzékelése. Ritkábban fájdalommentes látásromlás, egyes esetekben fényérzékenység is előfordul. A tünetek megjelenhetnek csak az egyik szemen, de előfordulhat, hogy mindkettőt érintik. A betegségcsoporton belül több, külön elnevezéssel rendelkező kórkép is létezik. Ezek elsősorban abban különböznek egymástól, hogy hol helyezkednek el az elváltozások, mennyi ideig tartanak, és milyen mértékben befolyásolják a látást.

A diagnózis felállítása szemész szakorvos feladata, aki többféle vizsgálatot is alkalmazhat, mint a pupillatágításos szemfenékvizsgálat, az optikai koherencia tomográfia, bizonyos speciális angiográfia, vagy a látótérvizsgálat. A kezelés a betegség típusától és súlyosságától függ. Enyhébb esetekben előfordulhat, hogy nincs szükség aktív kezelésre, csak rendszeres ellenőrzésre. Súlyosabb vagy elhúzódó esetekben szükség lehet gyulladáscsökkentő gyógyszerekre, szteroid kezelésre, ritkábban, de előfordul, hogy immunrendszert befolyásoló terápiákra. A legtöbb beteg látása részben vagy teljesen helyreáll, bár egyes esetekben maradhat enyhe látáscsökkenés.

A white dot szindróma ritka, de fontos szembetegségcsoport, amely elsősorban fiatal felnőtteket és nőket érint. Időben felfedezve, megfelelő orvosi ellátással jól kezelhető.

Miért őszül meg az ember haja?

Az ősz haj az öregedés egyik legismertebb jele, és annak, hogy őszülünk, megvannak az okai.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

Elektromos rollerek veszélyei – amikor a játékból pillanatok alatt baleset lesz

Az elektromos rollerek az elmúlt években villámgyorsan elterjedtek Magyarországon is. A könnyű használat, a gyors közlekedés és a „menő” külső miatt egyre több gyerek és fiatal szeretne ilyen járművet. Sokan azonban elfelejtik, hogy az elektromos roller nem játék, hanem egy komoly közlekedési eszköz.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.