Menü

Amikor csak hebegni-habogni tudunk

Megvan az a kínos pillanat, amikor a főnökünk, az általunk nagyon csodált tanár, vagy akár a kiszemeltünk hozzánk szól, de mi hosszas monológok helyett csak értelmetlenül összerakott, szófoszlányokból álló mondatokat tudunk kinyögni. Ráadásul az arcunkra is kiül, mennyire zavarban vagyunk. És akkor megkérdezzük a szervezetünket, hogy: miért teszed ezt velünk?

Üldöz a szerencsétlenség?

Szörnyű érzés már az ötödik tányért összetörni a héten, a sokadik alkalommal felbukni a küszöbben? Mikor minden kicsúszik a kezeid közül, és teljesen elveszíted az irányítást, megkérdezed magadtól, hogy ennek mi az oka? Íme, néhány válasz.

Megfelelési kényszer. Minek? Kinek?

Számtalan módon próbálunk megfelelni a környezetünk elvárásainak. A fontos kérdés azonban az: valójában kinek akarunk megfelelni és miért?

Nincs kedvem dolgozni

Bizony van olyan, amikor nehezen találunk motivációt a munkához (vagy akár más cselekvéshez) s keressük a megoldást, hogy lelkesebben fogjunk neki az előttünk álló feladatoknak. Az biztos, hogy halogatni nem tanácsos: máskor sem lesz könnyebb megcsinálni. De mit tehetünk akkor, amikor egyszerűen tényleg nincs kedvünk dolgozni?

Vállalkozni vagy alkalmazottnak lenni?

Egy-egy zűrös hétfői nap után mindannyiunk fejében megfordul, hogy milyen jó is lenne a saját főnökünknek lenni. Senki nem befolyásol, magunk osztjuk be az időnket, azt csinálhatjuk és úgy, ahogy nekünk tetszik. A sok előny mellett azonban feltűnhet az árnyoldal is, ilyenkor mérlegelnünk kell.

Vezető vagy főnök? Van különbség!

Mi a különbség a kettő között? Vezető az, aki összetartja és motiválja a csapatot, aki iránymutatást ad, segít a problémák megoldásában, bízik és hisz a beosztottjaiban. Főnök pedig, aki igyekszik megtartani a hatalmi ranglétrán önkényesen létrehozott pozícióját.

Tanácsadás a munka világához -Szegeden is nyílik a Nóra-Pont

Az országos munkaerőpiaci és esélyegyenlőségi tanácsadó hálózat új pontjának nyitórendezvényére várnak mindenkit október 20-án Szegeden.